„Müon” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A lap tartalmának cseréje erre: a |
Visszavontam 208.53.138.212 (vita) a lap történetében 2113026-es számot viselő szerkesztését |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
A '''müon''' az [[elektron]] nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második [[részecskecsalád]]ból. [[Elemi részecske]], azon belül a [[lepton]]ok közé soroljuk. |
|||
a |
|||
[[Kép:Myon-Zerfall.png|thumb|300px|A müon bomlásának [[Feynman-gráf]]ja. A müon elbomlik egy müon-[[neutrínó]]ra és egy virtuális [[W- és Z-bozonok|W-bozonra]], ez utóbbi tovább bomlik egy [[elektron]]ra és egy anti-elektronneutrínóra.]] |
|||
{| border="1" cellspacing="0" cellpadding="2" |
|||
|+ A müon adatai ([[CODATA]] szerint) |
|||
| style="vertical-align:top" | [[Elektromos töltés|Töltés]] |
|||
| |
|||
-[[elemi töltés|e]] = <br> |
|||
-1,602 176 462(63)⋅10<sup>-19</sup> [[Coulomb (egység)|C]] |
|||
|- |
|||
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi tömeg]] |
|||
| |
|||
1,883 531 40(33) ⋅10<sup>-28</sup> [[kilogramm|kg]] = <br> |
|||
207·''[[Elektron|m<sub>e</sub>]]'' |
|||
|- |
|||
| style="vertical-align:top" | [[Nyugalmi energia]] |
|||
| |
|||
105,658 3692(94) MeV [[Elektronvolt|MeV]] = <br> |
|||
1,692 833 60(29) ⋅10<sup>-11</sup> [[Joule|J]] |
|||
|- |
|||
| [[Mágneses momentum]] |
|||
| 4,490 447 99(40)⋅10<sup>-26</sup> [[Joule|J]] [[Tesla (egység)|T]]<sup>-1</sup> |
|||
|- |
|||
| [[Spin]] |
|||
| 1/2 ([[fermion]]) |
|||
|- |
|||
| [[Felezési idő|Élettartam]] |
|||
| 2,2 · 10<sup>-6</sup> s |
|||
|- |
|||
| [[g-faktor (fizika)|g-faktor]] |
|||
| -2,002 331 8396(12) |
|||
|} |
|||
Bomlása: |
|||
:<math>\mu^- \rightarrow e^- + \nu_\mu + \bar\nu_e</math> |
|||
müon -> elektron + müon[[neutrínó]] + antielektronneutrínó |
|||
:<math>\mu^+ \rightarrow e^+ + \bar\nu_\mu + \nu_e</math> |
|||
antimüon -> pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó |
|||
==Müonos atomok== |
|||
A müon volt az első olyan [[elemi részecske]], amely nem volt megtalálható a közönséges [[atom]]ban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett ''müonos atomokat'' hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a [[perdületmegmaradás]] értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az [[atommag]]hoz, mint a könnyebb elektronnak. |
|||
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét. |
|||
==Története== |
|||
[[1937]]-ben [[Carl David Anderson]], [[Seth Neddermeyer|Neddermeyer]], Street és Stevenson fedezte fel a [[kozmikus sugárzás]]ban. |
|||
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a [[speciális relativitáselmélet]] által megjósolt [[idődilatáció]] egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és [[másodperc]]enként [[Németország]]ban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.) |
|||
{{Elemi részecske}} |
|||
[[Kategória:Elemi részecskék]] |
|||
[[en:Muon]] |
|||
[[ca:Muó]] |
|||
[[cs:Mion]] |
|||
[[de:Myon]] |
|||
[[es:Muón]] |
|||
[[fa:میون]] |
|||
[[fi:Myoni]] |
|||
[[fr:Muon]] |
|||
[[he:מיואון]] |
|||
[[hr:Mion]] |
|||
[[id:Muon]] |
|||
[[it:Muone]] |
|||
[[ja:ミュー粒子]] |
|||
[[ko:뮤온]] |
|||
[[lt:Miuonas]] |
|||
[[nl:Muon]] |
|||
[[pl:Mion]] |
|||
[[pt:Muão]] |
|||
[[ru:Мюон]] |
|||
[[simple:Muon]] |
|||
[[sk:Mión]] |
|||
[[sl:Mion]] |
|||
[[sv:Myon]] |
|||
[[uk:Мюон]] |
|||
[[zh:Μ子]] |
A lap 2007. szeptember 10., 12:21-kori változata
A müon az elektron nagyjából 200-szor nehezebb „testvére" a második részecskecsaládból. Elemi részecske, azon belül a leptonok közé soroljuk.
Töltés | |
Nyugalmi tömeg | |
Nyugalmi energia | |
Mágneses momentum | 4,490 447 99(40)⋅10-26 J T-1 |
Spin | 1/2 (fermion) |
Élettartam | 2,2 · 10-6 s |
g-faktor | -2,002 331 8396(12) |
Bomlása:
müon -> elektron + müonneutrínó + antielektronneutrínó
antimüon -> pozitron + antimüonneutrínó + elektronneutrínó
Müonos atomok
A müon volt az első olyan elemi részecske, amely nem volt megtalálható a közönséges atomban. A negatív müonok mégis helyettesíteni tudják az elektronokat a közönséges atomokban, úgynevezett müonos atomokat hozva létre. Ezek az atomok viszont kisebbek, mint a nekik megfelelő elektronos atomok, mivel a perdületmegmaradás értelmében a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak.
A pozitív müon, ha megáll a közönséges anyagban, képes összekapcsolódni egy elektronnal, és müóniumot (Mu) hoz létre, melyben a müon játssza el az atommag szerepét.
Története
1937-ben Carl David Anderson, Neddermeyer, Street és Stevenson fedezte fel a kozmikus sugárzásban.
Az a tény, hogy a kozmikus sugárzásban keletkező müon rövid élettartama ellenére is eléri a földfelszínt, a speciális relativitáselmélet által megjósolt idődilatáció egyik bizonyítéka. A tengerszinten átlagosan 200 müont lehet mérni négyzetméterenként és másodpercenként Németországban. (Valószínűleg nálunk is hasonló érték lehet.)