„Kammerer Ernő” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12akd (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{személy infobox
|alsablon={{Személy infobox/Vezető
|típus=
|becsukva=

|ország =
|állam = Az [[Szépművészeti Múzeum]]
|város =
|sorszám =
|megnevezés = igazgatója
|terminus kezdete = [[1906]]
|terminus vége = [[1914]]
|szavazatszám =
|elnök =
|alelnök =
|helyettes =
|főnöke neve =
|főnöke tisztsége =
| előd = ''nem volt''
| utód = [[Petrovics Elek]]
}}
}}

'''Kammerer Ernő''' ([[Hékútpuszta]], [[1856]]. [[november 7.]] – [[Koppányszántó]], [[1920]]. [[augusztus 3.]]) jogász, történész, országgyűlési képviselő, 1901–1914 között a [[Szépművészeti Múzeum]] első igazgatója.
'''Kammerer Ernő''' ([[Hékútpuszta]], [[1856]]. [[november 7.]] – [[Koppányszántó]], [[1920]]. [[augusztus 3.]]) jogász, történész, országgyűlési képviselő, 1901–1914 között a [[Szépművészeti Múzeum]] első igazgatója.



A lap 2019. február 22., 18:58-kori változata

Kammerer Ernő
Született1856. november 7.
Hékútpuszta
Elhunyt1920. augusztus 3. (63 évesen)
Koppányszántó
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1887. szeptember 28. – 1905. január 3.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1910. június 23. – 1918. november 16.)
SírhelyeKoppányszántó[1]
Az Szépművészeti Múzeum igazgatója
Hivatali idő
1906 1914
Elődnem volt
UtódPetrovics Elek
SablonWikidataSegítség

Kammerer Ernő (Hékútpuszta, 1856. november 7.Koppányszántó, 1920. augusztus 3.) jogász, történész, országgyűlési képviselő, 1901–1914 között a Szépművészeti Múzeum első igazgatója.

Élete

A Budapesti Egyetemen szerzett jogi végzettséget, majd 1887-ig az Igazságügyi minisztériumban volt fogalmazó. Átvette a családi gazdaságának irányítását, közben történelmi és művészeti tanulmányokkal foglalkozott, s több külföldi tanulmányutat tett. 1887-1905 között a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselő volt a Tolna megyei Szakcsból. 1896-tól az V. Országos Képtár kormánybiztosa, 1901-től a Szépművészeti Múzeum és a Történelmi Képcsarnok igazgatója lett. 1914-ben vonult nyugdíjba.

1905-1910 között nem vállalt mandátumot, 1910-ben a pincehelyi kerület választotta meg képviselővé.

Elismerései

  • III. osztályú vaskorona-rend az ezredévi kiállítás tanügyi csoportjának létrehozásában kifejtett tevékenységéért
  • Szent István-rend kiskeresztje
  • 2006 Koppányszántón avatták fel sírkápolnáját[2]

Művei

Források