„Asszuán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
| 167. sor: | 167. sor: | ||
== További információk == |
== További információk == |
||
* [http://www.piramisok.hu/egyiptom-asszuan-sirok.html Asszuáni sírok a piramisok.hu-n] |
* [https://web.archive.org/web/20090225221427/http://www.piramisok.hu/egyiptom-asszuan-sirok.html Asszuáni sírok a piramisok.hu-n] |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2018. november 13., 06:58-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Asszuán (أسوان, Aswān) | |||
 | |||
| Bazársor a városban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Egyiptom | ||
| Kormányzóság | Asszuáni kormányzóság | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 267 913 fő (2006)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság |
| ||
| Időzóna | EET (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″Koordináták: é. sz. 24° 05′ 20″, k. h. 32° 53′ 59″ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Asszuán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Asszuán (óegyiptomi nevén Szuanu, ógörögül: Szüéné (Συήνη), arabul: أسوان - Aswān, koptul: ⲥⲟⲩⲁⲛ Swān) város Egyiptom déli részén, a modern egyiptomi Asszuáni Kormányzóság székhelye. A 2012-ben már 300 000 lakosú település, a Nílus keleti partján, az 1. katarakta bejáratánál fekszik é. sz. 24° 05′, k. h. 32° 56′. Az ókorban Asszuán volt az Ókori Egyiptom déli határa, ettől délre kezdődött Alsó-Núbia. A várostól délre építették meg a 20. század elején az afrikai ország legnagyobb duzzasztógátjait, majd végül az 1960-as években a Nagy Asszuáni-gátat.
Ma Asszuán az egyiptomi idegenforgalom egyik legkedveltebb célpontja. Számos turista keresi fel a környék nevezetes történelmi emlékeit, mint Philai, Elephantiné szigete vagy a Szent Símeon kolostor, de rengeteg látogatót vonz az ország egyik legszebb múzeuma, az asszuáni Núbiai Múzeum is. Repülőtere az asszuáni nemzetközi repülőtér.
Éghajlata
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 23,0 | 25,2 | 29,5 | 35,0 | 39,0 | 41,4 | 41,1 | 41,0 | 39,3 | 36,0 | 29,0 | 24,3 | 33,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 8,7 | 10,2 | 13,8 | 19,0 | 23,0 | 25,2 | 26,0 | 25,8 | 24,0 | 20,6 | 15,0 | 10,5 | 18,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 |
| Forrás: World Meteorological Organization, NOAA | |||||||||||||
Története
Felső-Egyiptom déli határvidéke, így Asszuán környéke a Kr. e. 4. - 3. évezred fordulóján az egyiptomi Nagada kultúra és az alsó-núbiai A csoport kultúrájának határán feküdt. A modern város melletti Elefantiné szigetén már az Óbirodalom korában jelentős kereskedelmi központ létesült és egyiptomi város és erődítmény épült. Ettől az időtől kezdve a város az ország déli határának számított, és bár a valószínűleg a modern település alatt fekvő ókori település fáraókori rétegei egyelőre nincsenek feltárva, szemközti nyugati parton sziklába vájt gazdag kormányzósírok, a település stratégiai és gazdasági fontosságáról tanúskodnak.
| swn.t | ||||
|
Asszuánba (egyiptomi nyelv en: Szuenet, tudományos átírásban Swn.t ebből ógörög nyelven: Συήνη) érkeztek meg ugyanis délről Egyiptomba a különböző egzotikus áruk, mint az elefántcsont, állatbőrök, keményfák, illatszerek és fűszerek, valamint a núbiai arany. A környéken a sivatag szélén számos gránitbánya volt található. A város a Hellénisztikus korban is megtartotta fontos szerepét és számos klasszikus szerző, mint Sztrabón és idősebb Plinius is említést tesz róla. Eratoszthenész ebben a városban és Alexandriában a nyári napforduló napján délben mért árnyék különbsége alapján számította ki a Föld kerületét.
