„Boreális éghajlat” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
16. sor: 16. sor:
]]
]]


A '''boreális éghajlat''' vagy másképp '''szubarktikus''', '''szubpoláris''' vagy '''hideg mérsékelt''' éghajlat a [[mérsékelt öv]]i és [[sarkvidék]]i szárazföldi területek [[tundra|tundráinak]] és [[szubarktikus]] tájainak [[éghajlat]]a. Jellemzői a nagyon hideg tél és a rövid, hűvös nyár.
A '''boreális éghajlat''' vagy másképp '''szubarktikus''' vagy '''szubpoláris''' éghajlat a legszélsőségesebb [[kontinentális éghajlat]],{{refhely|Péczely György: Éghajlattan}} itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték. {{refhely|Péczely György: Éghajlattan}}


Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a [[szibéria]]i [[Jakutszk]] éghajlattáblázata szemlélteti:
Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a [[boreális flóra]]elemek. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] ezek igen ritkák, többségüket [[dealpin reliktum]]nak, azaz a [[Würm-glaciális]]ból visszamaradt [[Növények|növényfajnak]] tekintjük.

{{Éghajlattáblázat
|város=Jakutszk
|Jan_max = -5.8
|Feb_max = -2.2
|Mar_max = 8.3
|Apr_max = 21.1
|Maj_max = 31.1
|Jun_max = 35.1
|Jul_max = 38.3
|Aug_max = 35.4
|Sep_max = 27.0
|Okt_max = 20.5
|Nov_max = 3.1
|Dec_max = -3.9
|Jan_átl_max = -39.5
|Feb_átl_max = -31.4
|Mar_átl_max = -14.1
|Apr_átl_max = 0.0
|Maj_átl_max = 12.1
|Jun_átl_max = 21.7
|Jul_átl_max = 25.1
|Aug_átl_max = 21.5
|Sep_átl_max = 11.9
|Okt_átl_max = -3.5
|Nov_átl_max = -24.4
|Dec_átl_max = -36.8
|Jan_átl =
|Feb_átl =
|Mar_átl =
|Apr_átl =
|Maj_átl =
|Jun_átl =
|Jul_átl =
|Aug_átl =
|Sep_átl =
|Okt_átl =
|Nov_átl =
|Dec_átl =
|Jan_átl_min = -45.9
|Feb_átl_min = -41.2
|Mar_átl_min = -29.8
|Apr_átl_min = -14.3
|Maj_átl_min = -0.3
|Jun_átl_min = 8.3
|Jul_átl_min = 11.7
|Aug_átl_min = 8.5
|Sep_átl_min = 0.7
|Okt_átl_min = -12.3
|Nov_átl_min = -32.8
|Dec_átl_min = -43.2
|Jan_min = -63.0
|Feb_min = -64.4
|Mar_min = -54.9
|Apr_min = -41.0
|Maj_min = -18.1
|Jun_min = -7.2
|Jul_min = -1.5
|Aug_min = -7.8
|Sep_min = -14.2
|Okt_min = -40.9
|Nov_min = -54.5
|Dec_min = -59.8
|Jan_napos =
|Feb_napos =
|Mar_napos =
|Apr_napos =
|Maj_napos =
|Jun_napos =
|Jul_napos =
|Aug_napos =
|Sep_napos =
|Okt_napos =
|Nov_napos =
|Dec_napos =
|Jan_naposnap =
|Feb_naposnap =
|Mar_naposnap =
|Apr_naposnap =
|Maj_naposnap =
|Jun_naposnap =
|Jul_naposnap =
|Aug_naposnap =
|Sep_naposnap =
|Okt_naposnap =
|Nov_naposnap =
|Dec_naposnap =
|forrás = http://pogoda.ru/Yakutsk/
}}

Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a [[Eurázsiai–boreális flóraterület|boreális flóra]]elemek. A [[Kárpát-medence|Kárpát-medencében]] ezek igen ritkák, többségüket [[dealpin reliktum]]nak, azaz a [[Würm-glaciális]]ból visszamaradt [[Növények|növényfajnak]] tekintjük.


== A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei ==
== A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei ==

A lap 2018. szeptember 11., 07:37-kori változata

A boreális éghajlat a Köppen-féle osztályozáson
  Dsc
  Dsd
  Dwc
  Dwd
  Dfc
  Dfd

A boreális éghajlat vagy másképp szubarktikus vagy szubpoláris éghajlat a legszélsőségesebb kontinentális éghajlat,[1] itt fordulnak elő Földünkön a legnagyobb évi hőmérsékleti ingások. Jellemzői a hosszú és nagyon hideg tél és a rövid, hűvös vagy meleg nyár. A nyár viszonylagos melegségének az oka, hogy a magas földrajzi szélességeken hosszúak a nyári nappalok és ezért bőséges a besugárzás. A tél zordságára jellemző, hogy az északi félgömbön a legalacsonyabb hőmérsékleteket nem a sarkvidékeken, hanem ebben az övezetben mérték. [1]

Ezen övezet rövid nyarán olykor rendkívül erős felmelegedések is előfordulhatnak, mint azt a szibériai Jakutszk éghajlattáblázata szemlélteti:

Jakutszk éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)−5,8−2,28,321,131,135,138,335,427,020,53,1−3,938,3
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−39,5−31,4−14,10,012,121,725,121,511,9−3,5−24,4−36,8−4,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−45,9−41,2−29,8−14,3−0,38,311,78,50,7−12,3−32,8−43,2−15,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−63,0−64,4−54,9−41,0−18,1−7,2−1,5−7,8−14,2−40,9−54,5−59,8−64,4
Forrás: http://pogoda.ru/Yakutsk/


Az erre az éghajlatra jellemző növényfajok a boreális flóraelemek. A Kárpát-medencében ezek igen ritkák, többségüket dealpin reliktumnak, azaz a Würm-glaciálisból visszamaradt növényfajnak tekintjük.

A Kárpát-medence leggyakoribb boreális flóraelemei

További információk

  1. a b Péczely György: Éghajlattan