„H–II Transfer Vehicle” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Yrax (vitalap | szerkesztései) Elírás javítása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
||
179. sor: | 179. sor: | ||
{{Commonskat|HTV}} |
{{Commonskat|HTV}} |
||
* [http://iss.jaxa.jp/en/htv/index.html H-II Transfer Vehicle KOUNOTORI (HTV)] |
* [http://iss.jaxa.jp/en/htv/index.html H-II Transfer Vehicle KOUNOTORI (HTV)] |
||
* http://www.jaxa.jp/missions/projects/rockets/htv/index_e.html |
* https://web.archive.org/web/20060626113920/http://www.jaxa.jp/missions/projects/rockets/htv/index_e.html |
||
* http://www.jaxa.jp/pr/brochure/pdf/01/rocket03.pdf |
* https://web.archive.org/web/20110924222824/http://www.jaxa.jp/pr/brochure/pdf/01/rocket03.pdf |
||
* [http://www.jaxa.jp/countdown/h2bf1/index_e.html HTV/H-IIB Special Site] |
* [http://www.jaxa.jp/countdown/h2bf1/index_e.html HTV/H-IIB Special Site] |
||
{{Teherűrhajók}} |
{{Teherűrhajók}} |
A lap 2018. július 25., 21:51-kori változata
H–II Transfer Vehicle | |
A Kounotori 2 megközelíti az Nemzetközi Űrállomást. | |
Általános adatok | |
Ország | Japán |
Űrügynökség | Japán Űrügynökség |
Rendeltetés | Teherűrhajó |
Rakomány | 6 tonna (ebből 4,5 t nyomás alatti, 1,5 t nyomás nélküli térben) |
Dokkolás az ISS-hez | 5 alkalommal |
Műszaki adatok | |
Hordozórakéta | H2B |
Hossz | 10 m |
Átmérő | 4,4 m |
Össztömeg | rakománnyal együtt max. 16,5 tonna t |
Élettartam | Kb. 100 óra önálló repülés Kb. Egy hét készenléti állapotban Kb. 30 nap az űrállomáshoz kapcsolva |
A H–II Teherűrhajó (HTV) (más néven Kounotori, magyarul: „fehér gólya”) a Japán Űrügynökség (JAXA) A személyzet nélküli teherszállító űrhajója. Feladata utánpótlás és kísérleti eszközök szállítása a Nemzetközi Űrállomásra.
Az ügynökség 1997-ben kezdett dolgozni a terven, ekkor készültek az előtanulmányok.[1] Az építés fővállalkozójának a Mitsubishi Heavy Industries, Ltd. vállalatot választotta ki még a NASDA japán űrügynökség, melyet később Japán másik űrügynökségével, az ISAS-szal összevonva jött létre a JAXA.
Az eredeti tervek szerint 2001-ben indították volna először egy megerősített H2A hordozórakétával. Az első HTV 2009. szeptember 10-én indult 17:01 UTC-kor a H2A-ból kifejlesztett H2B hordozórakétával. Az űrállomáshoz hét nappal az indulás után kapcsolódott.[2] A rakomány össztömege az eredeti tervek szerint 7 tonna lett volna, ez később 6 tonnára csökkent. A űrállomás-program során összesen hét űrhajó gyártását és indítását (évente egyet, szükség esetén kettőt) tervezik.
A HTV működése sokban eltér az ISS ellátásához használt korábbi teherűrhajókétól. Ez az első, a tágasabb amerikai CBM dokkolórendszert használó űrhajó. Önálló dokkolásra képtelen, robotkarral fogják el, és csatlakoztatják az űrállomáshoz, ez kisebb önállóságot, de egyúttal sokkal egyszerűbb felépítést is eredményez. A korábbi Progressz és ATV űrhajókkal ellentétben nem csak nyomás alatt lévő raktere van, a külső tárolórekeszeket közvetlenül a Kibo modul robotkarjával rakodják ki, hasonlóan a Space Shuttle teherteréhez.
2009. november 2-án a terveknek megfelelően belépett a légkörbe, majd megsemmisült. A küldetés ezzel sikeresen végetért.[3]
2015-ben az űrhajó az ötödik küldetésénél tartott, 2016. december 9-én pedig felbocsátották a Kounotori 6-ot. A személyzet nélküli teherűrhajó, mely élelmet és műholdakat szállít a Nemzetközi Űrállomásra, december 13-án fog kapcsolódni az ISS-hez.[4]
Felépítése
Az űrjármű két fő részből áll, a raktérből és a műszaki egységből.
A raktér légnyomás alatti, hermetikus része méretben és kapacitásban az ATV-re hasonlít. A HTV felszerelhető nem hermetikus raktérrel is, amelyben kétféle szállítóplatform helyezhető el. Az első típus az űrállomás japán egységének külső kísérleti eszközeit képes szállítani, a második típus az amerikai rácsszerkezet cserealkatrészeit és kísérleti eszközeit képes hordozni. A szállítóplatformot az űrállomás robotkarja emeli ki a raktérből és kapcsolja az űrállomáshoz.
Az űrhajó nem képes önálló dokkolásra, ugyanis csak a modulok csatlakoztatására használt összekapcsoló szerkezettel (CBM) szerelik fel. A nagyobb csatlakozó 127 cm széles négyszögletes keresztmetszetű ajtaja lehetővé teszi, hogy a hermetikus raktérben nagyméretű berendezéseket is az űrállomásra lehet szállítani.
A műszaki egység szintén két részből áll, a hengeres műszeregységből és a csonka kúp alakú hajtóműegységből, amely a főhajtóműveket és az üzemanyagtartályokat tartalmazza. Az űrhajó energiaellátását a felületét borító napelemek és nem feltölthető lítiumion-akkumulátorok biztosítják. Az akkumulátorok korlátozzák az önálló repülési időt maximum 100 órára.
A küldetés menete
A HTV-t a japán Tanegasima Űrközpontból indítják H2B hordozórakétával. A küldetést a Cukuba Űrközpontból irányítják (angol rövidítése: TKSC).
Az űrhajó tesztelése és az űrállomás megközelítése kb. hét napig tart. A rakomány kirakodása után a teherűrhajót hulladékkal töltik fel.
Az ISS megközelítése
- A H-IIB rakétától való elválasztás után a HTV-nek automatikusan elindul a kommunikációs rendszere és kezdeményezi a kommunikációt a NASA Tracking and Data Relay Satellite-jával (TDRS).
- A HTV állapotát a HTVMCR-ből (HTV Mission Control Room) a Cukuba Űrközpontból ellenőrzik. Körülbelül három nap alatt a HTV megközelíti az ISS-t.
- Amikor a HTV eléri a „közelségi kommunikációs övezetet” (23 km az ISS-től), a HTV képes lesz közvetlenül kommunikálni az ISS-el.
- A HTV közvetlen kommunikációt létesít az ISS „Közelségi Kommunikációs Rendszerével” (PROX).
- A PROX-szal való kommunikáció alatt a HTV GPS segítségével az ISS mögött haladva 7 km-re megközelíti az ISS-t. Ezen a ponton a HTV tartja a távolságot az ISS-től.
Dokkolási fázis az ISS-nél
A HTV lassan közelít a legalacsonyabb (a Föld felé eső) oldalon az ISS felé. A HTV-t ezután megfogja a Canadarm2 robotkar és csatlakoztatja az ISS-hez. Ezt a fázist hívják „dokkolási fázis”-nak .
A HTV dokkolási fázisa a következőkből áll:
- GPS-jelek alapján a HTV a Föld felőli oldalról 500 méterre megközelíti az ISS-t.
- A lézeres távolságmérésen alapuló érzékelő (RVS) használata közben a HTV közelebb kerül az ISS-hez a Kibo modulra telepített fényvisszaverők által vezetve.
- Ezen a ponton a HTV fenntartja a 10 méteren belüli távolságot az ISS alatt. A HTV megközelítési sebessége ebben a szakaszban 1-10 méter / perc.
A megközelítés alatt az ISS legénysége négyféle parancsot küldhet a HTV felé, mint: „maradj” (hold), „vissza”(retreat), „szabad sodródás” (free drift) és „megszakítás” (abort).
Műveletek az űrállomáshoz kapcsolt teherűrhajón
Amíg a HTV csatlakoztatva van az ISS-hez, a HTV és az ISS fedélzeti nyílása nyitva van. Az ISS legénysége átrakja az ellátmányt (ISPR, ivóvíz, ruházat, stb) a HTV nyomás alatti rakteréből (HTV-PLC) az ISS-re. Miután a készleteket átrakták, a HTV-t megtöltik az ISS hulladékaival (ebben a már nem használt kísérleti berendezések is benne vannak). Eközben az űrállomás személyzete kiemeli a nyitott palettát a HTV rakteréből és csatlakoztatja a rácsszerkezethez vagy a Kibo kísérleti palettájához, a Canadarm2 és a Kibo modul robotkarjának (Kibo-RMS) felhasználásával. Az üres palettát később visszahelyezik a HTV rakterébe.
Leválás
A küldetés végén a robotkar lekapcsolja és elengedi a szállítóhajót. A HTV ezután lassan eltávolodik az űrállomástól, majd néhány nap múlva a főhajtóművek begyújtásával a légkörbe irányítva a Csendes-óceán déli térségében megsemmisül (tartalék leérkezési pont az Indiai-óceán).
Repülések
ISS küldetés azonosító | Fontosabb időpontok | Hasznos teher |
---|---|---|
HTV–1 |
|
Külső teher
Belső teher
|
HTV–2 |
Külső teher
Belső teher
| |
HTV–3 | Külső teher
Belső teher
| |
HTV–4 | Külső teher
Belső teher
| |
HTV–5 | Külső teher
Belső teher
| |
HTV–6 | Külső teher[13] |
Lásd még
Források
- ↑ Encyclopedia Astronautica H-2 Transfer Vehicle
- ↑ nasaspaceflight.com forum ISS schedule events
- ↑ http://iss.jaxa.jp/en/htv/news/ HTV-1 reentered the atmosphere / HTV-1 mission completed
- ↑ Már nagyon várják ezt a rakományt a Nemzetközi Űrállomáson
- ↑ Frey, Sándor: Úton a japán teherűrhajó. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 10. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
- ↑ Frey, Sándor: Befogták a HTV-1-et. Űrvilág.hu, 2009. szeptember 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 20.)
- ↑ NASAspaceflight Schedule of ISS events 2009. szeptember 10.
- ↑ NASA HTV1 Press Kit
- ↑ JAXA HTV2 Press Kit
- ↑ JAXA HTV3 Payload. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ JAXA HTV4 Press Kit
- ↑ JAXA HTV5 Payload. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- ↑ JAXA HTV6 Payload. (Hozzáférés: 2016. december 10.)