„Zalánkemén” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
[[1691]]. [[augusztus 19]]-én az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is. [[1739]]. [[július 17]]-én itt győz a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. Vára romként áll a Duna mellett a mai Stari Slankamen területén. |
[[1691]]. [[augusztus 19]]-én az itteni [[szalánkeméni csata|csatában]] mért súlyos vereséget [[I. Lajos Vilmos badeni őrgróf|Bádeni Lajos őrgróf]] 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük [[Köprülü Musztafa]] nagyvezír. Itt esett el magyar [[zászlósúr]]ként Zrínyi Ádám, [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]] fia is. [[1739]]. [[július 17]]-én itt győz a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. Vára romként áll a Duna mellett a mai Stari Slankamen területén. |
||
A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[ |
A falu a [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye]] [[Ópazovai járás]]ához tartozott. [[1991]]-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar. |
||
A lap 2007. augusztus 15., 11:12-kori változata
Szalánkemén (szerbül Стари Сланкамен / Sztari Szlankamen / Stari Slankamen) falu Szerbiában, Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.
Fekvése
Újkarlócától északkeletre a Duna jobb partján a Tisza torkolatával szemben fekszik. Közigazgatásilag Ingyijához tartozik.
Története
1210-ben Zoloncaman néven említik először. A rómaiak idején Ritium nevű település állott itt. Egykor Titel réve volt a Duna mellett, fontos átkelőhely. A hagyomány szerint Szalán vezér székhelye Titel volt. Várát 1442-től említik, amikor Brankovics György szerb despotáé volt. 1451-ben Hunyadi János tartotta megszállva, de még ebben az évben visszaadta a despotának. 1456. július 14-én itt ütköztek meg Hunyadi seregei a Vidinből Nándorfehérvár alá igyekvő török hajóhaddal.
1691. augusztus 19-én az itteni csatában mért súlyos vereséget Bádeni Lajos őrgróf 80 000 főnyi serege a Dunán átkelni igyekvő 100 000 főnyi török seregre. A csatában 20 000 török esett el, köztük Köprülü Musztafa nagyvezír. Itt esett el magyar zászlósúrként Zrínyi Ádám, Zrínyi Miklós fia is. 1739. július 17-én itt győz a török sereg Wallis tábornagy császári serege ellen. Vára romként áll a Duna mellett a mai Stari Slankamen területén.
A falu a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ópazovai járásához tartozott. 1991-ben 570 lakosa volt, ebből 8 magyar.