„BUX” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
134. sor: | 134. sor: | ||
|- |
|- |
||
|Takarék Jelzálogbank Nyrt. |
|Takarék Jelzálogbank Nyrt. |
||
|[[Budapesti Értéktőzsde|BÉT]] |
|||
|BÉT |
|||
|TAKAREKJZB |
|TAKAREKJZB |
||
|Bank |
|Bank |
A lap 2018. július 16., 14:06-kori változata
Áttekintés | |
---|---|
Hivatalos név: | A Budapesti Értéktőzsde Zrt. részvényindexe |
Típus: | Osztalékfizetés figyelembe vevő, teljes hozam index |
Súlyozás: | Közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték súlyozású részvényindex |
Számítás devizaneme: | Forint |
Felépítés: | Változó számú, de legalább 12 és legfeljebb 25 részvény |
Felülvizsgálat: | Évente kétszer – márciusban és szeptemberben |
Számítás gyakorisága: | Folyamatos, öt másodpercenként |
Ticker kódok: | Reuters: BUX, Bloomberg: BUX |
Bázis érték: | 1991. január 2-án 1 000 pont |
Kereskedett termékek: | BUX index határidős kontraktus, BUX index opciós kontraktus |
A BUX index a legismertebb hazai részvényindex, mely a Budapesti Értéktőzsdén forgó legnagyobb kapitalizációjú részvények mozgását reprezentálja. A BUX a BÉT hivatalos részvényindexe, mely valós időben kerül kiszámításra az aktuális piaci árak alapján. Az index kalkulációja a Xetra tőzsdei kereskedési rendszerben jegyzett árak alapján történik, amely egyben referencia árfolyamokat is jelent a magyar tőkepiac számára. Az index funkciója, illetve a magyar gazdaságban játszott szerepe és irányjelző mivolta megegyezik az amerikai gazdaság számára a DJIA vagy a német gazdaság számára a DAX indexek szerepével.
Az index kosarába kerülő részvények súlyának meghatározásakor a Tőzsde a világon az elsők között tért át 1999. októberétől a tisztán kapitalizáció súlyozásról a piacon ténylegesen forgó állományt jobban megragadó közkézhányad alapú súlyozásra. A BUX index egyben kereskedhető index is, határidős és opciós jegyzései a BÉT származékos szekciójában lehetségesek.
A BUX összetétele
A BUX jelenlegi összetevői és súlyarányuk: BUX összetétele
A legutóbb hatályba lépett átsúlyozás óta az alábbi vezető magyar vállalatokból áll össze a magyar blue chip index:
Vállalat | Tőzsde | Ticker | ICB Szektor | Listázás kezdete | Index súly (%) |
---|---|---|---|---|---|
ANY Biztonsági Nyomda | BÉT | ANY | Diverzifikált iparágak | 2005-12-08 | 0.57 |
Appeninn | BÉT | APPENINN | Ingatlan | 2010-07-02 | 0.49 |
CIG Pannónia | BÉT | CIGPANNONIA | Biztosító | 2010-11-08 | 0.80 |
ÉMÁSZ | BÉT | EMASZ | Közművek | 1998-12-15 | 0.28 |
Graphisoft Park | BÉT | GSPARK | Ingatlan | 2006-08-28 | 0.73 |
Konzum | BÉT | KONZUM | Diverzifikált iparágak | 1990-11-01 | 0.73 |
Magyar Telekom | BÉT | MTELEKOM | Telekommunikáció | 1997-11-14 | 7,05 |
MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. | BÉT | MOL | Olaj- és Gázipar | 1995-11-28 | 31.10 |
Opus | BÉT | OPUS | Vagyonkezelés | 1998-04-22 | 2.15 |
OTP Bank | BÉT | OTP | Bank | 1995-08-10 | 36.80 |
PannErgy Nyrt. | BÉT | PANNERGY | Ipari szolgáltatások | 1994-06-13 | 0.33 |
Rába Járműipari Holding | BÉT | RABA | Gépjárműipar | 1997-12-17 | 0.19 |
Richter Gedeon Nyrt. | BÉT | RICHTER | Gyógyszeripar | 1994-11-09 | 17.57 |
Takarék Jelzálogbank Nyrt. | BÉT | TAKAREKJZB | Bank | 2003-11-24 | 0.25 |
Waberer's International | BÉT | WABERERS | Ipari szállítás | 2017-06-20 | 0.64 |
Zwack Unicum Nyrt. | BÉT | ZWACK | Élelmiszeripar | 1993-05-27 | 0.33 |
Az index alakulása
A BUX-index értéke 1997 januárjában mintegy 200 ponttal haladta meg a 4 000 pontos értéket, amely 1997 júliusára 8 500 pont közelébe emelkedett. Ekkor az úgynevezett Kelet-ázsiai válság miatt 1997 novemberéig 5 700 pont környékére zuhant az index. 1997 végétől kezdve 1998 márciusáig 5 700 pontról 9 000 pontra emelkedett az index, majd a kialakult 1998-as orosz gazdasági válság hatására a márciusi 9 000 pontról 1998 szeptemberére 4 000 pont alá esett az index értéke. 1998 szeptemberétől kezdve több hullámban ismét 9 000 pont környékére emelkedett az árfolyam 1999 decemberére. A BUX-index árfolyam 2012 januárja után (2012 január 16 000 pont környéke) oldalazó mozgást mutatott be az árfolyam, amely több (8) hullámhegyével sem tudta átlépni a 2012 január-2014 december közti időszakban a 20 000 pontos értékhatárt. 2014 decemberében az orosz gazdaság gyengélkedése és a többek közt ezzel kapcsolatos világpiaci folyamatok hatására az index értéke ismét 16 000 pont környékére esett vissza.[1]
A válság utáni pozitív fordulat 2015-ben következett be a magyar részvénypiacon, amikor az index mozgása kitört az addigi szűk sávból, és a forgalom is növekedésnek indult. 2015 eleje óta 2017 év végéig a BUX összesen 137 százalékot emelkedett, ezzel nemcsak régiós, hanem globális összehasonlításban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott.[2]
Az index története
A magyar értéktőzsde 1864. január 8-án nyitotta meg kapuit az értékpapír-kereskedők előtt. Az első négy évben értékpapírtőzsdeként működött, majd 1868-ban nevét Pesti Érték-, Árutőzsde és Gabonacsarnokra változtatták és ekkortól árutőzsdei és gabonatőzsdei ágazatai is voltak. Elnevezése 1873-tól Budapesti Áru-és Értéktőzsde (BÁÉT) volt. 1889-től kezdve a budapesti kereskedési adatokat közölték Bécsben, Frankfurtban, Londonban és Párizsban is. A második világháború után, 1948. május 25-én a tőzsde és az általa kezelt vagyon az államosítás keretén belül állami tulajdonba került. A rendszerváltást követően 1990. június 21-én nyitotta meg ismét kapuit a pesti börze.[3]
A Budapesti Értéktőzsde ideiglenes tőzsdeindexét 1991. április 2-án publikálták először (az év elejéig visszaszámolva), kezdőértéke az 1990. január 1-jei állapot, 1000 pont volt. Hivatalosan 1995. január 6-án publikálták először a BUX-indexet.
Jegyzetek
- ↑ Ismétli magát a riasztó orosz történelem?. investor.hu. (Hozzáférés: 2014. december 17.)
- ↑ BÉT Stratégiai Jelentés - 2017 - BÉT (magyar nyelven). bet.hu. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ A BÉT rövid története. bet.hu. (Hozzáférés: 2015. április 24.)