„Szabadgondolkodó” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{lektor|2006 januárjából}} |
{{lektor|2006 januárjából}} |
||
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]] |
[[Fájl:Giordano Bruno - Mentzel.jpg|bélyegkép|jobbra|280px|[[Giordano Bruno]] különböző zárt és kötött gondolatrendszerben működő kolostorokban élt, szabad gondolkodása megbotránkozást keltett<ref>[http://epa.oszk.hu/00000/00022/00554/17307.htm Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám]</ref>, Johann Georg Mentzel metszete (1677)]] |
||
[[Kép:Ephesians 2,12 - Greek atheos.jpg|thumb|280px|Az „αθεοι” (''atheoi'') görög szó, jelentése aki Isten nélkül él]] |
|||
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai. |
A '''szabadgondolkodó''' olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a [[hagyomány]]tól, a [[tekintély]]től és az elfogadott [[Hit (filozófia)|hittől]] ([[vakhit]]től) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, [[Biblia|szentírás]]t, [[vallás]]t, [[ideológia|ideológiát]], [[Dogma (fogalom)|dogmákat]] követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a [[taoizmus]], zen vagy a [[buddhizmus]] bizonyos ágai. |
||
A lap 2017. december 10., 14:11-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 januárjából) |
A szabadgondolkodó olyan személy, aki a különböző dolgokról való véleményét a hagyománytól, a tekintélytől és az elfogadott hittől (vakhittől) függetlenül alakítja ki. Senki nem szabadgondolkodó, aki kizárólag valamilyen tekintélyelvű, zárt és kötött gondolatrendszert, szentírást, vallást, ideológiát, dogmákat követ. Azért fontos kiemelni a zárt és kötött gondolatrendszert, mert vannak viszonylagosan szabadelvű vallások is, mint például a taoizmus, zen vagy a buddhizmus bizonyos ágai.
A szabadgondolkodók azt hirdetik, hogy véleményüket pusztán az észszerűségre alapozva kell kialakítaniuk, mivel a kinyilatkoztatásokat és hasonló ígéreteket érvénytelennek tekintik, és számukra a hithűség nem az igazság garanciája. A szabadgondolkodók általában úgy gondolják, hogy véleményük valóban pusztán az észszerű gondolkodáson alapszik. A megismerés folyamatában a tudományos módszertant követik, de még magát a tudományt, mint egy felépült és bizonyított eszmerendszert sem tekintik minden egyes esetben elfogadhatónak. A tudomány szerintük ugyanis nem képes bizonyítani mindent a szabadgondolkodó ember számára.[2]
Története
A fogalom régebben főleg az egyházellenes gondolkodást jelentette. Angliában keletkezett, ahol azokat nevezték igy, akik Istenben hittek, de a keresztény egyházat támadták. Franciaországban a szabadgondolkodók (libres penseurs)[4] inkább az ateizmust képviselték. A német freidenkerek külön szabad községeket alkottak, melyekből azután egy német szabadgondolkodó szövetség alakult.
Jegyzetek
- ↑ Földi Mihály: A főszerepben Giordano Bruno, Nyugat, 1933. 6. szám
- ↑ A tudományos módszer, szabadgondolkodo.hu
- ↑ The Pansy of Freethought, leicestersecularsociety.org.uk
- ↑ A Le Droit Humain Rend története, droit-humain.hu
Források
- Bokor József (szerk.). Szabad gondolkodó, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2017. december 10.
- Szabadgondolkodó, szabadgondolkodo.hu
További információk
- Szabadgondolkodás
- Szkeptikusok szótára
- Néhány magyar szobor, amit a francia szabadgondolkodók szerint azonnal el kell bontani, valasz.hu
- Szabad gondolkodók, ujember.hu