„Iullus Antonius” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a kékít |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Iullus Antonius''' (Kr. e. 40-es évek második fele – [[Kr. e. 2]].) [[Római Birodalom|római politikus]], a [[plebejus]] [[Antonia gens]] tagja, [[Marcus Antonius]] és [[Fulvia Antonia]] kisebbik fia volt. Mostohaanyja, [[Octavia]] nevelte fel [[Róma|Rómában]]. [[Kr. e. 30]]., apja és fivére, [[Antyllus]] halála után nagy kegyekben részesült mostohaanyja testvérétől, [[Octavianus]]tól (a későbbi Augustus császár). Antonius felesége Marcella lett, aki Octavia lánya volt első, [[Caius Claudius Marcellus (Kr. e. 50)|Caius Claudius Marcellusszal]] kötött házasságából. [[Kr. e. 13]]-ban [[praetor]], [[Kr. e. 10]]-ben pedig [[consul]] lett. |
'''Iullus Antonius''' (Kr. e. 40-es évek második fele – [[Kr. e. 2]].) [[Római Birodalom|római politikus]], a [[plebejus]] [[Antonia gens]] tagja, [[Marcus Antonius]] és [[Fulvia Antonia]] kisebbik fia volt. Mostohaanyja, [[Octavia]] nevelte fel [[Róma|Rómában]]. [[Kr. e. 30]]., apja és fivére, [[Antyllus]] halála után nagy kegyekben részesült mostohaanyja testvérétől, [[Augustus római császár|Octavianus]]tól (a későbbi Augustus császár). Antonius felesége Marcella lett, aki Octavia lánya volt első, [[Caius Claudius Marcellus (Kr. e. 50)|Caius Claudius Marcellusszal]] kötött házasságából. [[Kr. e. 13]]-ban [[praetor]], [[Kr. e. 10]]-ben pedig [[consul]] lett. |
||
Amikor fény derült rá, hogy házasságtörő viszonyt folytatott Augustus lányával, [[Iulia Caesaris (i. e. 39)|Juliával]], halálra ítélték. Úgy tűnik, önkezével vetett véget életének, megelőzendő a kivégzést. A vádak között az is szerepelt, hogy összeesküvést szőtt a [[princeps]] hatalmának megdöntésére. Fiát, Lucius Antoniust halála után [[Massilia]] ([[Marseille]]) városába kényszerítették, ahol tisztes száműzetésben halt meg [[25|Kr. u. 25]]-ben. |
Amikor fény derült rá, hogy házasságtörő viszonyt folytatott Augustus lányával, [[Iulia Caesaris (i. e. 39)|Juliával]], halálra ítélték. Úgy tűnik, önkezével vetett véget életének, megelőzendő a kivégzést. A vádak között az is szerepelt, hogy összeesküvést szőtt a [[princeps]] hatalmának megdöntésére. Fiát, Lucius Antoniust halála után [[Massilia]] ([[Marseille]]) városába kényszerítették, ahol tisztes száműzetésben halt meg [[25|Kr. u. 25]]-ben. |
||
A lap 2017. február 12., 22:50-kori változata
Iullus Antonius (Kr. e. 40-es évek második fele – Kr. e. 2.) római politikus, a plebejus Antonia gens tagja, Marcus Antonius és Fulvia Antonia kisebbik fia volt. Mostohaanyja, Octavia nevelte fel Rómában. Kr. e. 30., apja és fivére, Antyllus halála után nagy kegyekben részesült mostohaanyja testvérétől, Octavianustól (a későbbi Augustus császár). Antonius felesége Marcella lett, aki Octavia lánya volt első, Caius Claudius Marcellusszal kötött házasságából. Kr. e. 13-ban praetor, Kr. e. 10-ben pedig consul lett.
Amikor fény derült rá, hogy házasságtörő viszonyt folytatott Augustus lányával, Juliával, halálra ítélték. Úgy tűnik, önkezével vetett véget életének, megelőzendő a kivégzést. A vádak között az is szerepelt, hogy összeesküvést szőtt a princeps hatalmának megdöntésére. Fiát, Lucius Antoniust halála után Massilia (Marseille) városába kényszerítették, ahol tisztes száműzetésben halt meg Kr. u. 25-ben.
Horatius egyik ódájából, melyet Iullus Antoniusnak címzett, kitűnik, hogy maga is foglalkozott költészettel.
| Elődei: Quintus Aelius Tubero és Paullus Fabius Maximus |
|
Utódai: Nero Claudius Drusus és Titus Quinctus Crispinus Sulpicianus |
Források
- Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology. Szerk.: William Smith. Boston, C. Little & J. Brown, 1867.
Elérhető a Michigani Egyetem Könyvtárának honlapján: I. kötet (A–D); II. kötet (E–N); III. kötet (O–Z).
