„Görgényi István (festő)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 1973-ben elh kategória hozzáadva (a HotCattel) |
a 1973-ben elh kategória eltávolítva; 1973-ban elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
[[Kategória:Magyar festők]] |
[[Kategória:Magyar festők]] |
||
[[Kategória:1917-ben született személyek]] |
[[Kategória:1917-ben született személyek]] |
||
[[Kategória:1973- |
[[Kategória:1973-ban elhunyt személyek]] |
A lap 2016. november 19., 11:41-kori változata
Görgényi István | |
Született | 1917. február 20. Bánhida |
Elhunyt | 1973 Tatabánya |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | festőművész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Görgényi István (Bánhida, 1917. február 20. – Tatabánya, 1973) festőművész, a "magyar Goya".
Élete és művészi pályája
Bányászcsaládban született Bánhidán 1917. február 20-án Benkovics néven. Bánhidai tanítói (Faragó János, Bálványos István) már az elemi iskolában felismerték a rajztehetségét. Makk Béla bánhidai plébános és a tatabányai prelátus anyagi segítségével a Képzőművészeti Főiskolára került. Ösztöndíjat kapott, Münchenbe küldték. A Bánhidai Legényegylet, az Iparoskör a bál és színjátszás bevételét Görgényi megsegítésére ajánlotta föl.”[[1]]Szákszenden pásztorként, Kispécén cselédként, a kisgyóni bányában csapatcsillésként dolgozott. Az országot járva alkalmi munkákat vállalt.
Aba-Novák Vilmos és Bottka Miklós főiskolai tanárok műtermében fejlesztette rajztudását. A Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványaként, 1942-ben szerzett diplomát. Tanulmányúton volt Bécsben és Münchenben.
Tanulmányai befejeztével visszatért Tatabányára, ahol bányászként dolgozott. Később rajztanárként és grafikusként tevékenykedett az akkori Mező Imre Általános Iskolában (ma: Sárberki Általános Iskola telephelye Móra Ferenc Általános Iskola).
Bekapcsolódott a Bányász Képzőművész Kör munkájába, 1957–58-ban vezetője is volt a szakkörnek. A Művészeti Alap tagja volt.
1973-ban hunyt el Tatabányán.
Festészete
Görgényi Istvánt a művészettörténet 2006-ig helyi festőként tartotta számon, aki a Tatabányáról készített akvarelleket, a bányászokról, a bányáról meg tus- és szénrajzokat. Egy tatai vállalkozó, Rigó Erik hozzájutott a teljes Görgényi-hagyatékhoz, és kiderült, hogy a festőnek volt egy másik, egy párhuzamos élete. Görgényi István a forradalom leverése után titokban készítette több száz művét '56-os emlékei alapján. A képek teljes titokban készültek, és elkészültük után a ház pincéjében rögtön elrejtette azokat. A titkosság oka érthető, hiszen a festőre és családjára súlyos retorziók vártak volna, ha fény derül „ellenforradalmi reakciós" tevékenységére. "Görgényi művészetét áthatotta mindaz, amit mesterétől, Rudnay Gyulától tanult. Mély tónusú, szenvedélyes megfogalmazású festményeit felfoghatjuk akár a romantika, a nemzeti realizmus folytatásaként is. Ha előképeket kívánunk még kiemelni, elsősorban Munkácsy, Goya, némely portréját tekintve Rembrandt neve említendő" - P. Tóth Enikő művészettörténész.[1]
Források
- A Bányász Képzőművész Körből indultak:Tatabányai Múzeum, 2003. december 6. - 2004. február 29., Tatabánya Alkotó Művészeiért Alapítvány, 2003 ISBN: 963-212-963-6
- Görgényi István festőművész művészeti hagyatéka, 1917-1973, D'Erik Hungária Biztonságvédelmi és Magánnyomozó Kft. Tata, 2009 ISBN: 978-963-06-7060-9
- http://www.tata.hu/varosunk/kultura/muzeum/kuny/2587
- http://nivo.blog.hu/2010/10/23/festmenyek_szombatra_gorgenyi_istvan_56_titkos_festoje
- http://morasulihatvan.hupont.hu/13/boros-janosemlektura-jenei-gyuladij-gorgenyi-istvan
- http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/radio-100723/gorgenyi-istvan-fest%C3%B5-ket-elete.html