„Azbeszt” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. március 26., 19:57-kori változata

Az azbeszt (kőlen, hegyilen, bányalen, foszkő) kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit). Ásványtanilag krizotilazbeszt, a IV. (szilikátok) ásványosztályon belül a szerpentinásványok csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ipari felhasználása az 1970-es évekig jelentős volt. A legtöbb iparilag fejlett államban, hazánkban is, felhasználását betiltották, és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.

Kémiai és fizikai tulajdonságok

Kémiai képlete: Mg₃Si₂O₅(OH)₄.
Megjelenése: jellegzetesen szálas kötegeket alkot, megnyúlt alakban kristályosodik.
Színe: fehér, zöldessárga, vöröses sárga.
Porszín: fehér.
Átlátszósága: áttetsző.
Sűrűsége: 2,5-2,6 g/cm³.
Keménysége: 2,5-3,0 nagyon lágy ásvány (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: kiválóan hasad a szálak mentén.
Fénye: selyemfényű.
Különleges tulajdonsága: gyakorlatilag tűzálló, hangszigetelő, sav- és lúgálló.
Kémiai összetétele:
Magnézium (Mg) = 26,3%
Szilícium (Si) = 20,3%
Hidrogén (H) = 1,5%
Oxigén (O) = 51,9%

Leírása

Keletkezése

Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik, amit szerpentinesedésnek neveznek. Hasonló ásvány a klorit.

Feldolgozása

A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják - leggyakrabban levegő befúvásával -, azután kiülepítik. A 10 mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cementtel vagy műgyantával) keverik össze. és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. Az azbesztcement termékekben az azbeszttartalom 10-15%, szórt hőszigetelő anyagban 85%. A víz- és szennyvízvezetékekben is nagy mértékben használták az azbesztcement csöveket és idomokat. Az építészetben azbesztcement tetőfedő pala volt használatban. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. Fonat- és fonalszerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál, és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a magas hőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) azbesztet Kanadában bányászták.

Egészségkárosító hatása

Egészségkárosító hatását viszonylag későn ismerték fel és bizonyították be. A levegőben a finom szemcsék lebegve oszlanak el, a már beépített szerkezetekből és anyagokból (pl. fékbetétekből) folyamatosan leválva távoznak szemcséi. Az azbesztiozis megbetegedésen túl a tüdőrák nagyon gyorsan kifejlődő formáját okozza. A bányászat során az ivóvízbázisokba bekerülő bányavízből is kialakul szennyező hatása. Egészségkárosító hatása miatt a legtöbb iparilag fejlett államban, így hazánkban is az azbeszt felhasználását betiltották. Fékbetétek adalékanyagául ennek ellenére több helyen még használatban van.

Ártalmatlanítása

A 20. század utolsó évtizedeiben nagy erőkkel kezdték meg az alkalmazások megszüntetését, a már beépített azbeszt tartalmú anyagok eltávolítását. Az eltávolítás rendkívül veszélyes egészségügyi körülmények között történt, ugyanis az azbesztszemcsék folytonos leválását és levegőbe kerülését nem lehetett megakadályozni. A vakolatok eltávolítására általában nedves eljárást alkalmaztak (vízsugár). Az eltávolított anyagot Veszélyes hulladék kategóriába sorolták, mely nem bomlik le. Leggyakrabban a hulladéktárolókban betonba, habarcsba vagy agyagzagyba ágyazták be. Az azbeszt alkalmazások felderítése és eltávolítása napjainkban is fontos feladat.

Előfordulásai

A volt Jugoszlávia területén Stragariban, míg Szlovákiában Dobsina közelében. Oroszország területén több helyen előfordul. A legnagyobb előfordulások Kanada területén Quebec tartományban vannak. Előfordul az Amerikai Egyesült Államokban és Mexikó területén.

Kísérő ásványok: kromit, magnezit, talk és pirop.

Hazánkban a Dunabogdányhoz tartozó Csódi-hegy megnyitott kőfejtőjében fordul elő ásványtani ritkaságként.

Felhasznált források

A Wikimédia Commons tartalmaz Azbeszt témájú médiaállományokat.

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. Budapest. 1987.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. Budapest.1985.
Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling publishing Co. New York. 1998.
http://webmineral.com (angolul)
Azbeszt gyakorlati útmutató, OMFI

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 [[Fájl:Chrysotile.jpg|bélyegkép|Krizotilazbeszt]]
-Az '''azbeszt''' ('''kőlen''', '''hegyilen''', '''bányalen''', '''foszkő''') kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit). Ásványtanilag [[krizotilazbeszt]], a IV. ([[Szilikátok (ásványtan)|szilikátok]]) ásványosztályon belül a [[szerpentinásványok]] csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ipari felhasználása a múlt században a '70-es évekig jelentős volt. A legtöbb iparilag fejlett államban, hazánkban is, felhasználását betiltották, és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.
+Az '''azbeszt''' ('''kőlen''', '''hegyilen''', '''bányalen''', '''foszkő''') kémiailag magnézium-szilikát (névváltozata: szerpentinit). Ásványtanilag [[krizotilazbeszt]], a IV. ([[Szilikátok (ásványtan)|szilikátok]]) ásványosztályon belül a [[szerpentinásványok]] csoportjába tartozik, szálas szerkezetű rétegszilikát, a monoklin rendszerben kristályosodik. Ipari felhasználása az [[1970-es évek]]ig jelentős volt. A legtöbb iparilag fejlett államban, hazánkban is, felhasználását betiltották, és a felderített felhasználási területekről eltávolítva veszélyes anyagként ártalmatlanítják.
 == Kémiai és fizikai tulajdonságok ==
@@ 22. sor: / 22. sor: @@
 == Leírása ==
 === Keletkezése ===
-Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik. amit ''szerpentinesedésnek'' neveznek. Hasonló ásvány a [[klorit]].
+Ultrabázikus magmás kőzetekből hidrotermás átalakulás során jön létre, málladék keletkezik, amit ''szerpentinesedésnek'' neveznek. Hasonló ásvány a [[klorit]].
 === Feldolgozása ===
-A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják - leggyakrabban levegő befúvásával -, azután kiülepítik. A 10&nbsp;mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször gyapjút) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban cementtel vagy műgyantával) keverik össze. és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. Az azbesztcement termékekben az azbeszttartalom 10-15%, szórt hőszigetelő anyagban 85%. A víz- és szennyvízvezetékekben is nagy mértékben használták az ''azbesztcement'' csöveket és idomokat. Az építészetben azbesztcement tetőfedő pala volt használatban. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. Fonat- és fonalszerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál. és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a magas hőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) azbesztet Kanadában bányászták.
+A szálasanyagot tartalmazó kőzetet bányászatát követően felaprítják, majd dúsítják - leggyakrabban levegő befúvásával -, azután kiülepítik. A 10&nbsp;mm hosszat meghaladó szálakat fonják, amihez a felület csúszóssága miatt durva felületű szálasanyagot (legtöbbször [[gyapjú]]t) adagolnak 20% arányban. A rövid szálakat és a törmeléket kötőanyaggal (leggyakrabban [[cement]]tel vagy műgyantával) keverik össze. és lapokká, idomdarabokká préselik vagy lemezekké öntik. Az azbesztcement termékekben az azbeszttartalom 10-15%, szórt hőszigetelő anyagban 85%. A víz- és szennyvízvezetékekben is nagy mértékben használták az ''azbesztcement'' csöveket és idomokat. Az építészetben azbesztcement tetőfedő pala volt használatban. Az apró szemű azbesztet vakolóhabarcshoz is keverték. Fonat- és fonalszerkezetű anyagából tűzálló szöveteket is készítettek, kárpitanyagot gyártottak. Jelentős felhasználása volt a villamosipari szigetelők, a gépjármű- és gépiparban a fékbetétek gyártásánál, és papíripari töltőanyagként. Nagyon fontos felhasználása volt a magas hőmérsékletű berendezések (gőzturbinák, csővezetékek, kazánok) hőszigetelése. Erre a célra a legjobb minőségű (hosszúszálú) azbesztet Kanadában bányászták.
 === Egészségkárosító hatása ===
@@ 34. sor: / 34. sor: @@
 === Előfordulásai ===
-A volt [[Jugoszlávia]] területén Stragariban, míg [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Dobsina]] közelében. [[Oroszország]] területén több helyen előfordul.
+A volt [[Jugoszlávia]] területén Stragariban, míg [[Szlovákia|Szlovákiában]] [[Dobsina]] közelében. [[Oroszország]] területén több helyen előfordul. A legnagyobb előfordulások [[Kanada]] területén Quebec tartományban vannak. Előfordul az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és [[Mexikó]] területén.
-A legnagyobb előfordulások [[Kanada]] területén Quebec tartományban vannak. Előfordul az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban és [[Mexikó]] területén.
 :Kísérő ásványok: [[kromit]], [[magnezit]], [[zsírkő|talk]] és [[pirop]].