Sarki tőkehal

Sarki tőkehal
Kifogott sarki tőkehalak
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii) Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei) Öregrend: Paracanthopterygii Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes) Család: Tőkehalfélék (Gadidae) Nem: Boreogadus (Guenther, 1862) Faj: B. saida
Tudományos név
Boreogadus saida (Lepechin, 1774)
Szinonimák
Boreogadus polaris (Sabine, 1824) Gadus agilis Reinhardt, 1837 Gadus fabricii Richardson, 1836 Gadus saida Lepechin, 1774 Merlangus polaris Sabine, 1824 Pollachius polaris (Sabine, 1824)
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sarki tőkehal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki tőkehal témájú kategóriát.

A sarki tőkehal (Boreogadus saida) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Nemének az egyetlen faja.

Előfordulása

A sarki tőkehal elterjedési területe a Jeges-tenger határának az egész hosszát magába foglalja. Főbb előfordulási helyei: a Fehér-tenger, Izland, Grönland déli része a kanadai Új-Brunswick tartományig; a Csendes-óceán északi része, amely magába foglalja a Bering-tengert, az Olyutorski-fokot, a Pribilof-szigeteket és a Bristol-öblöt is.

Megjelenése

Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 csigolyája van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az alsó állkapcsa valamivel hosszabb, mint a felső állcsont. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis pikkelyei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel.

Életmódja

A sarki tőkehal egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. 400 és akár 1383 méteres mélységben is megtalálható. Nyáron és télen a partmenti vízekben él. A Beaufort-tengernél, akár a folyó torkolatainak az édesvízeibe is beúszik. Míg a Fehér-tengerben a jegek jelenlétét keresi, Alaszkában távol tartja magát a jegektől. Tápláléka hasadtlábú rákok (Mysida), felemáslábú rákok (Amphipoda), evezőlábú rákok (Copepoda) és kisebb halak.

Legfeljebb 7 évig él.

Szaporodása

Ennek a halnak az ívási időszakát, a jegek mozgása határozza meg.

Felhasználása

A sarki tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A legtöbbet alkalmazott módszer a halászására, a vonóhálóval végzett halászat. Az ember táplálékként használja, vagy oljat készít belőle.

Források

• Boreogadus saida (Lepechin, 1774) FishBase
• Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.
• Boreogadus FishBase