„Akítu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dexbot (vitalap | szerkesztései)
16 053 szerkesztés
a Removing Link GA template (handled by wikidata)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
[[Kép:Passing lion Babylon AO21118.jpg|thumb|300px|Mázas terrakotta oroszlán a [[Marduk-templom]]tól az [[Istár-kapu]]n át az Akítu-templomig vezető felvonulási úton]]
[[Kép:Passing lion Babylon AO21118.jpg|thumb|300px|Mázas terrakotta oroszlán a [[Marduk-templom]]tól az [[Istár-kapu]]n át az Akítu-templomig vezető felvonulási úton]]


Az ünnepség 11 napig tartott. Az ''első öt nap'' előkészületekkel – imákkal, varázslatokkal, állatáldozatokkal, és két kis faszobor kifaragásával – telt. A ''negyedik napon'' [[Marduk]] szobra előtt felolvasták a babiloni [[Teremtés-eposz]]t. Az ''ötödik napon'' Marduk temploma megtisztulási szertartáson esett át. Megérkezett a szobra által megszemélyesített [[Nabú]] isten [[Borszippa|Borszippából]], a király pedig belépett az Észagilába, Marduk templomába. Ott levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, az [[urigallu]]-pap pedig pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg Marduk tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott. A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, s ezután visszadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. A ''hatodik napon'' a két kifaragott faszobrot lefejezték Nabú isten előtt, és elégették. A többi város istenei ezután érkeztek meg. A ''kilencedik napon'' a király belépett Marduk szentélyébe és „megfogta a kezét”. Talán ekkor zajlott le a szent nász a király és egy papnő között. Az istenek ezután kocsira szálltak, és kimentek a felvonulási úton a várostól északra lévő akítu-templomhoz. Itt az istenek a ''tizedik napon'' ajándékokat kaptak a királytól – [[Nabú-naid]] 150 kg aranyat és 5 tonna ezüstöt adott felirata szerint. A ''tizenegyedik napon'' az istenek visszatértek az Észagilába, ahol egy lakomán vettek részt. Ezután hazatértek városaikba.
Az ünnepség 11 napig tartott. Az ''első öt nap'' előkészületekkel – imákkal, varázslatokkal, állatáldozatokkal, és két kis faszobor kifaragásával – telt. A ''negyedik napon'' [[Marduk]] szobra előtt felolvasták a babiloni [[Teremtés-eposz]]t. Az ''ötödik napon'' Marduk temploma megtisztulási szertartáson esett át. Megérkezett a szobra által megszemélyesített [[Nabú]] isten [[Borszippa|Borszippából]], a király pedig belépett az Észagilába, Marduk templomába. Ott levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, az [[urigallu]]-pap pedig pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg Marduk tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott. A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, s ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. A ''hatodik napon'' a két kifaragott faszobrot lefejezték Nabú isten előtt, és elégették. A többi város istenei ezután érkeztek meg. A ''kilencedik napon'' a király belépett Marduk szentélyébe és „megfogta a kezét”. Talán ekkor zajlott le a szent nász a király és egy papnő között. Az istenek ezután kocsira szálltak, és kimentek a felvonulási úton a várostól északra lévő akítu-templomhoz. Itt az istenek a ''tizedik napon'' ajándékokat kaptak a királytól – [[Nabú-naid]] 150 kg aranyat és 5 tonna ezüstöt adott felirata szerint. A ''tizenegyedik napon'' az istenek visszatértek az Észagilába, ahol egy lakomán vettek részt. Ezután hazatértek városaikba.


Már a középbabiloni korban, a [[kassúk|kassziták]] idején egyfajta álkirályság kapcsolódott az ünnepekhez. Kiválasztottak egy rabszolgát, aki az uralkodó helyett „uralkodott” 11 napon át, majd ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette. Ebből a szokásból alakult ki a „pünkösdi király” szokása, [[Róma|Rómában]] a ''[[saturnalia]]'' és a különböző helycserés bolondoknapja.
Már a középbabiloni korban, a [[kassúk|kassziták]] idején egyfajta álkirályság kapcsolódott az ünnepekhez. Kiválasztottak egy rabszolgát, aki az uralkodó helyett „uralkodott” 11 napon át, majd ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette. Ebből a szokásból alakult ki a „pünkösdi király” szokása, [[Róma|Rómában]] a ''[[saturnalia]]'' és a különböző helycserés bolondoknapja.
22. sor: 22. sor:
== Források ==
== Források ==
* {{Roaf}}
* {{Roaf}}

== Fordítás ==
== Fordítás ==
* {{fordítás|en|Assyrian new year}}
* {{fordítás|en|Assyrian new year}}

A lap 2015. december 10., 00:51-kori változata

Az akítu a mezopotámiai újév akkád neve, a mai asszírok ma is ezen a néven ünneplik. Az ünnep sumer eredetű.

Sumer újév

A sumereknél a tavaszi napéjegyenlőség volt az új év kezdete, ekkor tartották az árpavetés ünnepét [á-ki-ti-še-gur-ku], ekkor kezdődött Niszannu hónap.

Babiloni újév

Mázas terrakotta oroszlán a Marduk-templomtól az Istár-kapun át az Akítu-templomig vezető felvonulási úton

Az ünnepség 11 napig tartott. Az első öt nap előkészületekkel – imákkal, varázslatokkal, állatáldozatokkal, és két kis faszobor kifaragásával – telt. A negyedik napon Marduk szobra előtt felolvasták a babiloni Teremtés-eposzt. Az ötödik napon Marduk temploma megtisztulási szertartáson esett át. Megérkezett a szobra által megszemélyesített Nabú isten Borszippából, a király pedig belépett az Észagilába, Marduk templomába. Ott levették róla kardját, jogarát, minden királyi jelvényét, az urigallu-pap pedig pofon ütötte, meghúzta a füleit és megparancsolta neki, hogy boruljon le Marduk előtt, és esküdjön meg, hogy nem feledkezett meg Marduk tiszteletéről, Babilon jólétéről és mindig igazságosan kormányzott. A pap ezután megvigasztalta a királyt, majd még egyszer megütötte, s ezután visszaadta a királyi jelvényeit. Ha a király könnyekre fakadt, az jó ómennek számított Babilon számára. A hatodik napon a két kifaragott faszobrot lefejezték Nabú isten előtt, és elégették. A többi város istenei ezután érkeztek meg. A kilencedik napon a király belépett Marduk szentélyébe és „megfogta a kezét”. Talán ekkor zajlott le a szent nász a király és egy papnő között. Az istenek ezután kocsira szálltak, és kimentek a felvonulási úton a várostól északra lévő akítu-templomhoz. Itt az istenek a tizedik napon ajándékokat kaptak a királytól – Nabú-naid 150 kg aranyat és 5 tonna ezüstöt adott felirata szerint. A tizenegyedik napon az istenek visszatértek az Észagilába, ahol egy lakomán vettek részt. Ezután hazatértek városaikba.

Már a középbabiloni korban, a kassziták idején egyfajta álkirályság kapcsolódott az ünnepekhez. Kiválasztottak egy rabszolgát, aki az uralkodó helyett „uralkodott” 11 napon át, majd ennek leteltével kivégezték. Ez a szakrális király rituális, szerencsehozó meggyilkolását, feláldozását helyettesítette. Ebből a szokásból alakult ki a „pünkösdi király” szokása, Rómában a saturnalia és a különböző helycserés bolondoknapja.

Asszír újév

A babiloni újévi ünnepségeket az Asszír Birodalom idején az asszír királyok részvételével is megtartották – a helyi szokásoknak megfelelően egész Mezopotámiában, így. pl. Ninivében is megünnepelték –, az Óperzsa Birodalom idején azonban abbamaradtak, Assur és Babilon elnéptelenedett. Az asszírok túlélő utódai, kultúrájuk feltámasztása jegyében a 20. században felújították az ünnepségeket először az Amerikai Egyesült Államokban, de ma már Törökország területén is megtartják.

További információk

Források

  • Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8 


Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Assyrian new year című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Akítu&oldid=16954706”