„Szambir” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
kis bőv. |
|||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
{{lektor}} |
{{lektor}} |
||
{{Ukrán település infobox |
{{Ukrán település infobox |
||
| név = |
| név = Szambir (Самбір) |
||
| címer = Sambir gerb.png |
| címer = Sambir gerb.png |
||
| zászló = Sambir prapor.png |
| zászló = Sambir prapor.png |
||
| 23. sor: | 23. sor: | ||
== Történelme == |
== Történelme == |
||
A települést először a 13. században említik meg, amikor elpusztították a [[tatárok]]. Később a lakosság alapított egy új falut az eredeti helyétől 2 |
A települést először a 13. században említik meg, amikor elpusztították a [[tatárok]]. Később a lakosság alapított egy új falut az eredeti helyétől 2 km-re, melyet Új Szambirnak nevezett el. 1419. június 5-én [[II. Ulászló lengyel király]] fából építtetett ott egy várat. 1948-ban a [[tatárok]] ismét elpusztították a várost, és [[I. János lengyel király]] elengedte az adót. 1637-ben a város leégett s vele együtt a templom is. Két híres kozák, Petro Konashevych-Sahaidachny és Yuriy Kulchytsky született a várostól 7 km-re, Kulchytsi-ban. Petro Sagaydachnyi nagy szerepet játszott a [[chocimi csata (1621)|Chocimi csatában]], illetve ő vezetett egy nagy kozák haderőt a Moszkvánál vívott harcokba. 1772-ben hozzácsatolták az [[Habsburg Birodalom]]hoz, Lengyelország felosztásakor, része is maradt 1918-ig amikor a Lengyel-Ukrán konfliktus után Nyugat-Gallícia a [[Második Lengyel Köztársaság]] része lett. Később [[Lengyelország Megszállása]]kor (1939-ben) a területet a Szovjetunió bekebelezte. 1941-1944-ig a város német megszállás alá került, majd a [[második világháború]] után a Ukrajnát a [[Ukrán SZSZK]] néven hozzácsatolták a [[Szovjetunió]]hoz. [[1991]]-ben a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna elnyerte Függetlenségét. |
||
{{Nemzetközi katalógusok}} |
{{Nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2015. szeptember 26., 23:25-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
| Szambir | |||
 | |||
| Központi tér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Lvivi terület | ||
| Járás | Szambiri járás | ||
| Rang | járásszékhely | ||
| Alapítás éve | 1241 | ||
| Polgármester | Mychajlo Kit | ||
| Irányítószám | 81400 | ||
| Körzethívószám | +380-3236 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 34 444 fő (2021)[1] | ||
| Népsűrűség | 2 649,54 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 295 m | ||
| Terület | 13,0 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 31′, k. h. 23° 12′Koordináták: é. sz. 49° 31′, k. h. 23° 12′ | |||
| Szambir weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szambir témájú médiaállományokat. | |||
Szambir (ukránul: Самбір, oroszul: Самбор, lengyelül: Sambor, angolul: Sambir) város a Lvivi területen található, közel a lengyel határhoz Ukrajnában. A város a Szambiri járás székhelye.
Történelme
A települést először a 13. században említik meg, amikor elpusztították a tatárok. Később a lakosság alapított egy új falut az eredeti helyétől 2 km-re, melyet Új Szambirnak nevezett el. 1419. június 5-én II. Ulászló lengyel király fából építtetett ott egy várat. 1948-ban a tatárok ismét elpusztították a várost, és I. János lengyel király elengedte az adót. 1637-ben a város leégett s vele együtt a templom is. Két híres kozák, Petro Konashevych-Sahaidachny és Yuriy Kulchytsky született a várostól 7 km-re, Kulchytsi-ban. Petro Sagaydachnyi nagy szerepet játszott a Chocimi csatában, illetve ő vezetett egy nagy kozák haderőt a Moszkvánál vívott harcokba. 1772-ben hozzácsatolták az Habsburg Birodalomhoz, Lengyelország felosztásakor, része is maradt 1918-ig amikor a Lengyel-Ukrán konfliktus után Nyugat-Gallícia a Második Lengyel Köztársaság része lett. Később Lengyelország Megszállásakor (1939-ben) a területet a Szovjetunió bekebelezte. 1941-1944-ig a város német megszállás alá került, majd a második világháború után a Ukrajnát a Ukrán SZSZK néven hozzácsatolták a Szovjetunióhoz. 1991-ben a Szovjetunió felbomlásakor Ukrajna elnyerte Függetlenségét.