„Kelen Jolán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KasparBot (vitalap | szerkesztései)
embed {{Nemzetközi katalógusok}} with Wikidata information
34. sor: 34. sor:


==Források==
==Források==
* [http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC07165/07638.htm MÉL]
* {{MÉL|1||ABC07165/07638.htm}}
* {{Munkásmozgalom-történeti lexikon|1976|283}}
* {{Munkásmozgalom-történeti lexikon|1976|283}}



A lap 2015. szeptember 11., 13:19-kori változata

Kelen Jolán
SzületettFried Jolán
1891. november 29.
Munkács
Elhunyt1979. december 28. (88 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaKelen József
Foglalkozásapedagógus
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán, Munkács, 1891. november 29.Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje.

Élete

Munkácson született, izraelita vallású.[1] 1910-ben belépett a Galilei Körbe, amelynek egy ideig titkára is volt, illetve előadásokat is tartott. Budapesten érettségizett, 1910-től kereskedelmi iskolában tanított 1918-ig, mikor letartóztatták mert részt vett a forradalmi szocialisták antimilitarista munkájában, és egyúttal tanári állásától is megfosztották. A Czóbel Ernő által alapított Városi Alkalmazottak Országos Szövetség (VAOSZ) tanító-szakosztályának egyik alapítója volt. A KMP-nek már a megalakulásakor tagja lett. 1918 decemberében Pest megye tanfelügyelőjeként részt vett az iskolai reformbizottság munkájában. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak. A kommün bukása után 1919 őszén emigrált Bécsbe, 1922-ben Moszkvába ment, és főiskolai tanárként dolgozott. Belépett az SZK(b)P-be, később pedig a Tankönyvkiadó felelős szerkesztőjeként tevékenykedett. 1926-tól 1931-ig Berlinben a Szovjetunió kereskedelmi képviseletének tisztviselője volt. 1954-ben jött vissza Magyarországra, az MSZMP Párttörténeti intézetének munkatársaként dolgozott. Több történelmi tárgyú regényt is írt.

Fontosabb munkái

  • Töretlen úton. Korvin Ottó élete (Bp., 1955);
  • A föld mégis mozog (Bp., 1957);
  • Tiétek a világ! (Bp., 1960);
  • A néptribun. Fejezetek Bokányi Dezső életéből (Barabás Gyulával, Bp., 1964).

Jegyzetek

  1. HU BFL VII.18.d 13/1070/1921

Források