„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Keresztény ünnepek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Szűz Mária 2}} |
{{Szűz Mária 2}} |
||
{{Más|Kisboldogasszony (búcsújáróhely)}} |
{{Más|Kisboldogasszony (búcsújáróhely)}} |
||
'''Kisboldogasszony''' egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben [[Szűz Mária]] születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt<ref>http://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m</ref>. |
'''Kisboldogasszony''' egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év [[szeptember 8.|szeptember 8]]-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben [[Szűz Mária]] születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt<ref>http://marianosztrakegyhely.hu/content/ave-regina-2011-5sz-m</ref>. |
||
== Az ünnep kialakulása, története == |
== Az ünnep kialakulása, története == |
||
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen |
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, [[Szent Anna|Szent Annának]] szentelve<ref name="rafia.hu">http://rafia.hu/content/%C5%91szi-n%C3%A9pszok%C3%A1sok</ref>. |
||
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték. |
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték. |
||
Ma [[Magyarország]]on közel 180 Kisboldogasszony |
Ma [[Magyarország]]on közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a [[búcsú]]juk. A legismertebb [[búcsú|zarándokhely]] a [[máriaremete]]i [[Kisboldogasszony-templom (Máriaremete)|Kisboldogasszony-templom]], ahol már számos [[:Kategória:Szűz Mária-jelenések|csoda és jelenés]] megtörtént. |
||
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik. |
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik. |
||
== Népszokások == |
== Népszokások == |
||
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és ''„csatlakoztak az angyalokhoz”,'' akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: ''„Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.”'' Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát. |
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és ''„csatlakoztak az angyalokhoz”,'' akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: ''„Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.”'' Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát. |
||
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor Kisboldogasszony napján |
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az ''„Úristen szentelje meg”'' ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg<ref name="rafia.hu"/>. |
||
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére. |
||
23. sor: | 22. sor: | ||
A dióverés kezdetének napja.<ref>http://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html</ref> |
A dióverés kezdetének napja.<ref>http://hungarotheka.hu/szokasok/osz/150-kisboldogasszony-unnepe.html</ref> |
||
A |
A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre. |
||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
A lap 2015. július 14., 11:06-kori változata
Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt[1].
Az ünnep kialakulása, története
Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve[2].
A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.
Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.
A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.
Népszokások
Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.
Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg[2].
Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.
A dióverés kezdetének napja.[3]
A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.