„Kígyónyakúmadár-félék” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
41. sor: | 41. sor: | ||
}} |
}} |
||
A '''kígyónyakúmadár-félék''' ''(Anhingidae)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályába]] és a [[Suliformes]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[család (rendszertan)|család]]. |
A '''kígyónyakúmadár-félék''' ''(Anhingidae)'' a [[madarak]] ''(Aves)'' [[osztály (rendszertan)|osztályába]] és a [[Suliformes]] [[rend (rendszertan)|rendjébe]] tartozó [[család (rendszertan)|család]]. |
||
== Rendszertani besorolásuk == |
|||
2014-ben Jarvis és társai [[Morfológia (biológia)|alaktani]]- és [[Dezoxiribonukleinsav|DNS-vizsgálatok]] végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A [[genom]] teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.<ref name="Jarvis">"[http://www.sciencemag.org/content/346/6215/1320.full Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds]", Erich D. Jarvis, ''et al''., ''Science'' 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.</ref> Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az [[Ornitológusok Nemzetközi Kongresszus|Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak]] ''(International Ornithological Congress)'' jóváhagyásával<ref>{{cite journal|author=R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker | title=Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds |journal=The Auk |volume=127|issue= 3|date=July 2010|pages= 726–44|url=http://www.aou.org/checklist/suppl/AOU_checklist_suppl_51.pdf |doi=10.1525/auk.2010.127.4.966}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.worldbirdnames.org/updates/archives/taxonomy-version-2/|title=Taxonomy Version 2|work= IOC World Bird List: Version 3.1 |year=2011|accessdate=15 July 2012}}</ref> ezt a madárcsalátot kivették a [[gödényalakúak]] ''(Pelecaniformes)'' rendjéből és áthelyezték az újonnan létrehozott [[Suliformes]] rendbe.<ref>A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" ''Science'' 320, 1763 (2008)</ref> |
|||
== Előfordulásuk == |
== Előfordulásuk == |
A lap 2015. február 11., 14:24-kori változata
Kígyónyakúmadár-félék | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Kora miocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Feketehasú kígyónyakúmadár (Anhinga melanogaster)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
a család szinonimái:
a nem szinonimái: | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Elterjedési területük
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kígyónyakúmadár-félék témájú médiaállományokat és Kígyónyakúmadár-félék témájú kategóriát. |
A kígyónyakúmadár-félék (Anhingidae) a madarak (Aves) osztályába és a Suliformes rendjébe tartozó család.
Rendszertani besorolásuk
2014-ben Jarvis és társai alaktani- és DNS-vizsgálatok végeztek a mai madarak körében; felfedezésüket a „Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds” (A genom teljes vizsgálata meghatározza a modern madarak családfájának a korai ágait) című írásban adták ki.[2] Ennek a nagymértékű kutatásnak a következtében, az Ornitológusok Nemzetközi Kongresszusánnak (International Ornithological Congress) jóváhagyásával[3][4] ezt a madárcsalátot kivették a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjéből és áthelyezték az újonnan létrehozott Suliformes rendbe.[5]
Előfordulásuk
A kígyónyakúmadarak főleg a trópusokon és a szubtrópusokon, Amerikában, Afrikában, Ázsiában és Ausztráliában élnek.
Megjelenésük
Nagy vízi madarak, testhosszuk 81–97 centiméter, testsúlyuk 1060–1350 gramm, szárnyfesztávolságuk átlagosan 120 centiméter. Megjelenésük nagyon hasonló a kormoránokéhoz, de hosszú, hegyes csőrükkel és S–alakú, ívelt nyakukkal a gémfélékhez hasonlítanak. Az erős nyaki izmok lehetővé teszik, hogy a madarak könnyebben vadásszanak. Amikor a hal "lőtávolban" van, a kígyónyakúmadár feje úgy pattan ki, mint egy kígyóé, amely marni készül. A nyak villámgyors mozdulata meglepi a halat, amelyet szigonyként fúr át a csőr, vagy szorít a két káva közé. A fej úgy vágódik előre, mint egy acélrugó. Maga a mechanizmus a nyolcadik nyakcsigolyán alapszik, amely ilyenkor kiegyenesedik, és előrelendíti a fejet. Felső tollazatuk fekete és fehér vagy világos barna csíkos. A nemek egyenlő nagyságúak, de a tojók tollazata világosabb és a hímek csőre hosszabb, mint a tojóké. A fiatalok tollazata hasonlít a felnőttekéhez, de sápadtabb színű. Szárnyaik szélesek és lehetővé teszik a leszálláskor a hosszú siklást. Lábujjaik között úszóhártyák találhatóak és elég esetlenül mozognak a szárazföldön. Úszásuk hasonlít a kormoránokéhoz.
Életmódjuk
A kígyónyakúmadarak viselkedése hasonló a kormoránokéhoz. Táplálékuk halakból, hüllőkből, kétéltűekből, kagylókból, rovarokból és férgekből áll. A sikerült fogás után a kígyónyakú madár felveti a fejét, hogy a hal lerepüljön róla, és elegánsan a levegőben kapja el, mindig úgy, hogy a hal feje lefelé néz. A madár már fiatal korában gyakorolja a zsonglőrködést fadarabokkal. Mivel tollazata kevésbé víztaszító, ezért ha egy időt a vízben töltött, ki kell jönnie megszáradni. Kiül egy faágra és napozik.
Szaporodásuk
Nem telepekben fészkelnek, de előfordul, hogy néhány pár kicsi csapatba szegődve fészkel. Párjukat egyszer választják ki és egész életükben azzal vannak. Fészküket gallyakból és levelekből készítik. Fészekaljuk 2–6 tojásból áll, melyet 25–30 nap alatt költenek ki.
Rendszerezés
A családba az alábbi 1 élő nem és 4 faj tartozik:
- Anhinga Brisson, 1760 – 4 faj
- amerikai kígyónyakúmadár (Anhinga anhinga) (Linnaeus, 1766) - típusfaj
- feketehasú kígyónyakúmadár (Anhinga melanogaster) (Pennant, 1769)
- ausztrál kígyónyakúmadár (Anhinga novaehollandiae) (Gould, 1847)
- afrikai kígyónyakúmadár (Anhinga rufa) (Daudin, 1802)
Jegyzetek
- ↑ Walter J. Bock (1994): History and Nomenclature of Avian Family-Group Names. Bulletin of the American Museum of Natural History, number 222; with application of article 36 of ICZN.
- ↑ "Whole-genome analyses resolve early branches in the tree of life of modern birds", Erich D. Jarvis, et al., Science 12 December 2014: Vol. 346 no. 6215 pp. 1320-1331, DOI: 10.1126/science.1253451.
- ↑ R. Terry Chesser, Richard C. Banks, F. Keith Barker, Carla Cicero, Jon L. Dunn, Andrew W. Kratter, Irby J. Lovette, Pamela C. Rasmussen, J. V. Remsen Jr., James D. Rising, Douglas F. Stotz and Kevin Winker (2010. július 1.). „Fifty-First Supplement to the American Ornithologists' Union Check-List of North American Birds”. The Auk 127 (3), 726–44. o. DOI:10.1525/auk.2010.127.4.966.
- ↑ Taxonomy Version 2. IOC World Bird List: Version 3.1, 2011. (Hozzáférés: 2012. július 15.)
- ↑ A Phylogenomic Study of Birds Reveals Their Evolutionary History. Shannon J. Hackett, et al" Science 320, 1763 (2008)
Források
- Alvarenga, Herculano M.F. & Guilherme, Edson (2003). „The anhingas (Aves: Anhingidae) from the upper tertiary (Miocene-Pliocene) of southwestern Amazonia”. Society of Vertebrate Paleontology 23 (3), 614–621. o. DOI:10.1671/1890.
- AnAge [2009]: Anhinga longevity data. Retrieved 2009-SEP-09.
- Answers.com [2009]: darter. In: Columbia Electronic Encyclopedia (6th ed.). Columbia University Press. Retrieved 2009-Sep-09.
- Becker, Jonathan J. (1986). „Reidentification of "Phalacrocorax" subvolans Brodkorb as the earliest record of Anhingidae”. Auk (journal) 103 (4), 804–808. o.
- Brodkorb, Pierce (1956). „Two New Birds from the Miocene of Florida”. Condor (journal) 58 (5), 367–370. o. DOI:10.2307/1365055.
- Brodkorb, Pierce and Mourer-Chauviré, Cécile (1982). „Fossil anhingas (Aves: Anhingidae) from Early Man sites of Hadar and Omo (Ethiopia) and Olduvai Gorge (Tanzania)”. Géobios 15 (4), 505–515. o. DOI:10.1016/S0016-6995(82)80071-5.
- Campbell, K.E. Jr. (1996). „A new species of giant anhinga (Aves: Pelecaniformes: Anhingidae) from the upper Miocene (Huayquerian) of Amazonian Peru”. Natural History Museum of Los Angeles County Contributions in Science 460, 1–9. o.
- Christidis, Les & Boles, Walter E. (2008): Systematics and Taxonomy of Australian Birds. CSIRO Publishing, CollingwoodVictoria, Australia. ISBN 978-0-643-06511-6
- Cione, Alberto Luis; de las Mercedes Azpelicueta, María; Bond, Mariano; Carlini, Alfredo A.; Casciotta, Jorge R.; Cozzuol, Mario Alberto; de la Fuente, Marcelo; Gasparini, Zulma; Goin, Francisco J.; Noriega, Jorge; Scillatoyané, Gustavo J.; Soibelzon, Leopoldo; Tonni, Eduardo Pedro; Verzi, Diego & Guiomar Vucetich, María (2000): Miocene vertebrates from Entre Ríos province, eastern Argentina. [English with Spanish abstract] In: Aceñolaza, F.G. & Herbst, R. (eds.): El Neógeno de Argentina. INSUGEO Serie Correlación Geológica 14: 191–237.
- Gál, Erika; Hír, János; Kessler, Eugén & Kókay, József (1998–99). „Középsõ-miocén õsmaradványok, a Mátraszõlõs, Rákóczi-kápolna alatti útbevágásból. I. A Mátraszõlõs 1. lelõhely” (hungarian with english abstract nyelven). Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 23, 33–78. o.
- Jobling, James A. (1991): A Dictionary of Scientific Bird Names. Oxford University Press, Oxford, UK. ISBN 0-19-854634-3
- Kennedy, Martyn; Spencer, Hamish G. & Gray, Russell D. (1996). „Hop, step and gape: do the social displays of the Pelecaniformes reflect phylogeny? Animal Behaviour”. Animal Behaviour 51 (2), 273–291. o. DOI:10.1006/anbe.1996.0028. (1996) „Erratum”. Animal Behaviour 51 (5), 1197. o. DOI:10.1006/anbe.1996.0124.
- Mackness, Brian (1995). „Anhinga malagurala, a New Pygmy Darter from the Early Pliocene Bluff Downs Local Fauna, North-eastern Queensland”. Emu 95 (4), 265–271. o. DOI:10.1071/MU9950265.
- Martin, Larry & Mengel, R.G. (1975). „A new species of anhinga (Anhingidae) from the Upper Pliocene of Nebraska”. Auk 92 (1), 137–140. o. DOI:10.2307/4084425.
- Mayr, Gerald (2009): Paleogene Fossil Birds. Springer-Verlag, Heidelberg & New York. ISBN 3-540-89627-9
- Merriam-Webster (MW) [2009]: Online English Dictionary – Anhinga. Retrieved 2009-Sep-09.
- Miller, Alden H. (1966). „An Evaluation of the Fossil Anhingas of Australia”. Condor 68 (4), 315–320. o. DOI:10.2307/1365447.
- Mlíkovský, Jirí (2002): Cenozoic Birds of the World (Part 1: Europe). Ninox Press, Prague.
- Myers, P.; Espinosa, R.; Parr, C.S.; Jones, T.; Hammond, G.S. & Dewey, T.A. [2009]: Animal Diversity Web – Anhingidae. Retrieved 2009-Sep-09.
- Noriega, Jorge Ignacio (1994): Las Aves del "Mesopotamiense" de la provincia de Entre Ríos, Argentina ["The birds of the 'Mesopotamian' of Entre Ríos Province, Argentina"]. Doctoral thesis, Universidad Nacional de La Plata [in Spanish]. PDF abstract
- Olson, Storrs L. (1975). „An Evaluation of the Supposed Anhinga of Mauritius”. Auk 92 (2), 374–376. o. DOI:10.2307/4084567.
- Olson, Storrs L. (1985). „The Fossil Record of Birds”. Avian Biology 8, 206–207 (Section X.G.5.c. Anhingidae). o. DOI:10.1016/b978-0-12-249408-6.50011-x.
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Charlie Bood: A természet csodái 1. Interprint Kft. 1990. ISBN 963-02-7705-0
Fordítások
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Schlangenhalsvögel című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Darter című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- Képek az interneten a családhoz tartozó fajok
- Darter videos on the Internet Bird Collection