„Castel Gandolfo (Olaszország)” változatai közötti eltérés

	Castel Gandolfo
	Castel Gandolfo napkeltekor
	; Castel Gandolfo zászlaja
	; Castel Gandolfo zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Lazio
Megye	Róma (RM)
Frazionék	Mole, Pavona
Polgármester	Milvia Monachesi (lista civica - 'polgári lista', 2012. május 7. óta)
Védőszent	Szent Sebestyén
Irányítószám	00040
Körzethívószám	06
Forgalmi rendszám	RM
Testvérvárosok	Lista Curepipe; Châteauneuf-du-Pape;
	Népesség
Teljes népesség	8564 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	539,1 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	364 m
Terület	14,71 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″Koordináták: é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″
	Elhelyezkedése Róma térképén
	Castel Gandolfo weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Castel Gandolfo témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2014. július 30., 05:39-kori változata

Castel Gandolfo comune Olaszország Lazio régiójában, Róma megyében. A település egyes területei a Vatikánhoz tartoznak (lásd: Castel Gandolfo (Vatikán)) A Castelli Romani (római kastélyok) egyike az Albanói-tó (Lago di Albano) partján. Lakossága 8794 fő (2013). Neve a vár (castello) szóból és a Gandolfi család nevéből ered.

Története

A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt Alba Longa, amelyet Aineiasz alapított Itáliába érkezvén. Tullus Hostilius, Róma harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig a Város lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült.

A nevét adó genovai Gandolfi család a városias település kialakulásakor, 1200 körül birtokolta. 1596-ig a Savelli családé volt, amíg a pápai kamara adósságuk fejében el nem kobozta. V. Pál pápa helyreállíttatta a római villa vízvezetékét, így biztosította a község ellátását. VIII. Orbántól kezdve a pápák nyári rezidenciája lett. 1820-ban itt készítették el az első „postaládát”, egy falba vágott nyílást.

1870-ben az Olasz Királysághoz került, majd a Lateráni egyezmény keretében 1929-ben az újonnan létrehozott Vatikán állam megkapta a pápai nyaralót, a település azonban Olaszország része maradt. 1943. szeptember 8. után a település lakói a területen kívüli pápai nyaralóban találtak menedéket a megszállók elől. Az anziói partraszállás után (1944. január) már 12 000 menekült volt a pápai nyaralóban, egészen Róma felszabadításáig (június 4.). Eközben mintegy 40 gyermek látta meg a napvilágot a pápai palotában. Bár a palota területenkívüliséget élvezett, a véletlen bombázásoknak így is több mint 500 áldozatuk volt.

XII. Piusz pápa csak 1946-ban tért vissza ide, és ő volt az első pápa, aki itt is halt meg, 1958-ban. A Castel Gandolfót különösen kedvelő VI. Pál pápa egy iskolát és két templomot építtetett a város számára az 1970-es években.

Nevezetességei

Fő tér (piazza della Libertà): a téren álló szökőkutat Giovanni Lorenzo Bernini tervezte
San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren
Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. Domitianus császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték VIII. Orbán pápa utasítására. VII. Sándor pápa bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog.
Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (via San Giovanni Battista de la Salle) ellátni egészen a Tirrén-tengerig. A San Tommaso-templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanói-tóra és a Monte Cavóra.

Közlekedése

Róma felől a Via Appia Nuováról (SS7) kell balra fordulni a 23-as kijáratnál.

Vonattal Róma Termini pályaudvaráról az Albano Laziale vonalon, busszal az Anagnina metróvégállomástól a COTRAL társaság járatával megközelíthető.

A közelben található Roma Ciampino repülőtere.

Lásd még

Castel Gandolfo (Vatikán)

Külső hivatkozások

Webkamera a pápai kertben. Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)

Jegyzetek

↑ https://demo.istat.it/?l=it

Forrás

A Wikimédia Commons tartalmaz Castel Gandolfo (Olaszország) témájú médiaállományokat.

Castel Gandolfo (olasz nyelven). ComuniItaliani.it. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
Castel Gandolfo (angol nyelven). Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
Petrillo, Saverio. Le ville pontificie di Castel Gandolfo (olasz nyelven). Ed. Musei Vaticani (2000)

[50ba2a0696e3e0b504e077eb3817e967237e10cd-1] ttps://demo.istat.it/?l=it

[1]

@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt [[Alba Longa]], amelyet [[Aineiasz]] alapított Itáliába érkezvén. [[Tullus Hostilius]], [[Ókori Róma|Róma]] harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig a Város lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült.
-A nevét adó [[genova]]i Gandolfi család a városias település kialakulásakor, 1200 körül birtokolta. [[1596]]-ig a Savelli családé volt, amíg a pápai kamara adósságuk fejében el nem vette. [[V. Pál pápa]] helyreállíttatta a római villa vízvezetékét, így biztosította a község ellátását. [[VIII. Orbán pápa|VIII. Orbántól]] kezdve a pápák nyári rezidenciája lett. [[1820]]-ban itt készítették el az első „postaládát”, egy falba vágott nyílást.
+A nevét adó [[genova]]i Gandolfi család a városias település kialakulásakor, 1200 körül birtokolta. [[1596]]-ig a Savelli családé volt, amíg a pápai kamara adósságuk fejében el nem kobozta. [[V. Pál pápa]] helyreállíttatta a római villa vízvezetékét, így biztosította a község ellátását. [[VIII. Orbán pápa|VIII. Orbántól]] kezdve a pápák nyári rezidenciája lett. [[1820]]-ban itt készítették el az első „postaládát”, egy falba vágott nyílást.
 [[1870]]-ben az [[Olaszország történelme|Olasz Királysághoz]] került, majd a [[Lateráni egyezmény]] keretében [[1929]]-ben az újonnan létrehozott Vatikán állam megkapta a pápai nyaralót, a település azonban Olaszország része maradt. [[1943]]. [[szeptember 8.]] után a település lakói a területen kívüli pápai nyaralóban találtak menedéket a megszállók elől. Az [[Anzio|anziói]] partraszállás után ([[1944]]. január) már 12&nbsp;000 menekült volt a pápai nyaralóban, egészen Róma felszabadításáig ([[június 4.]]). Eközben mintegy 40 gyermek látta meg a napvilágot a pápai palotában. Bár a palota területenkívüliséget élvezett, a véletlen bombázásoknak így is több mint 500 áldozatuk volt.