„Castel Gandolfo (Olaszország)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
csak mondat, felirat elején kezdődnek nagybetűvel a közterületnevek |
|||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
[[Fájl:Sudika Castel Gandolfo S Tommaso.jpg|bélyegkép|balra|200px|A San Tommaso-templom]] |
[[Fájl:Sudika Castel Gandolfo S Tommaso.jpg|bélyegkép|balra|200px|A San Tommaso-templom]] |
||
[[Fájl:Castel Gandolfo BW 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A |
[[Fájl:Castel Gandolfo BW 1.JPG|bélyegkép|jobbra|300px|A piazza della Libertà]] |
||
* Fő tér ('' |
* Fő tér (''piazza della Libertà''): a téren álló szökőkutat [[Giovanni Lorenzo Bernini]] tervezte |
||
* San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren |
* San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren |
||
* Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. [[Domitianus]] császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték [[VIII. Orbán pápa]] utasítására. [[VII. Sándor pápa]] bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a |
* Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. [[Domitianus]] császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték [[VIII. Orbán pápa]] utasítására. [[VII. Sándor pápa]] bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog. |
||
* Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából ('' |
* Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (''via San Giovanni Battista de la Salle'') ellátni egészen a [[Tirrén-tenger]]ig. A San Tommaso-templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanói-tóra és a Monte Cavóra. |
||
== Közlekedése == |
== Közlekedése == |
||
A lap 2014. július 27., 06:16-kori változata
| Castel Gandolfo | |||
 | |||
| Castel Gandolfo napkeltekor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország | ||
| Régió | Lazio | ||
| Megye | Róma (RM) | ||
| Frazionék | Mole, Pavona | ||
| Polgármester | Maurizio Colacchi (Lista Civica, 2007 óta) | ||
| Védőszent | Szent Sebestyén | ||
| Irányítószám | 00040 | ||
| Körzethívószám | 06 | ||
| Forgalmi rendszám | RM | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8564 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 539,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 364 m | ||
| Terület | 14,71 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″Koordináták: é. sz. 41° 44′ 49″, k. h. 12° 39′ 07″ | |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Róma térképén | |||
| Castel Gandolfo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Castel Gandolfo témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Castel Gandolfo comune Olaszország Lazio régiójában, Róma megyében. A település egyes területei a Vatikánhoz tartoznak (lásd:Castel Gandolfo (Vatikán)) A Castelli Romani (római kastélyok) egyike az Albanói-tó (Lago di Albano) partján. Lakossága 7930 fő (2001). Neve a vár (castello) szóból és a Gandolfi család nevéből ered.
Története
A hagyomány szerint itt a hegygerincen állt Alba Longa, amelyet Aineiasz alapított Itáliába érkezvén. Tullus Hostilius, Róma harmadik királya rombolta le. A környék ettől kezdve sokáig a Város lakóinak pihenőhelyévé vált, ahol luxusvillák sora épült.
A nevét adó genovai Gandolfi család a városias település kialakulásakor, 1200 körül birtokolta. 1596-ig a Savelli családé volt, amíg a pápai kamara adósságuk fejében el nem vette. V. Pál pápa helyreállíttatta a római villa vízvezetékét, így biztosította a község ellátását. VIII. Orbántól kezdve a pápák nyári rezidenciája lett. 1820-ban itt készítették el az első „postaládát”, egy falba vágott nyílást.
1870-ben az Olasz Királysághoz került, majd a Lateráni egyezmény keretében 1929-ben az újonnan létrehozott Vatikán állam megkapta a pápai nyaralót, a település azonban Olaszország része maradt. 1943. szeptember 8. után a település lakói a területen kívüli pápai nyaralóban találtak menedéket a megszállók elől. Az anziói partraszállás után (1944. január) már 12 000 menekült volt a pápai nyaralóban, egészen Róma felszabadításáig (június 4.). Eközben mintegy 40 gyermek látta meg a napvilágot a pápai palotában. Bár a palota területenkívüliséget élvezett, a véletlen bombázásoknak így is több mint 500 áldozatuk volt.
XII. Piusz pápa csak 1946-ban tért vissza ide, és ő volt az első pápa, aki itt is halt meg, 1958-ban. A Castel Gandolfót különösen kedvelő VI. Pál pápa egy iskolát és két templomot építtetett a város számára az, 1970-es években.
Nevezetességei
- Fő tér (piazza della Libertà): a téren álló szökőkutat Giovanni Lorenzo Bernini tervezte
- San Tommaso-templom: barokk templom a fő téren
- Pápai palota és kertek: A pápa nyári rezidenciája, és a hozzá tartozó kertek foglalják el a domb gerincét. Domitianus császár rezidenciájának romjaira Carlo Maderno, Bartolomeo Bracciolo és Domenico Castelli tervezték VIII. Orbán pápa utasítására. VII. Sándor pápa bővíttette, építésze ekkor Bernini volt. A palota a piazza della Libertà felől közelíthető meg, gyalog.
- Panoráma: A Centro Mariapoli nagy parkolójából (via San Giovanni Battista de la Salle) ellátni egészen a Tirrén-tengerig. A San Tommaso-templom mögötti kilátóhelyről gyönyörű a kilátás az Albanói-tóra és a Monte Cavóra.
Közlekedése
Róma felől a Via Appia Nuováról (SS7) kell balra fordulni a 23-as kijáratnál.
Vonattal Róma Termini pályaudvaráról az Albano Laziale vonalon, busszal az Anagnina metróvégállomástól a COTRAL társaság járatával megközelíthető.
A közelben található Roma Ciampino repülőtere.
Lásd még
Külső hivatkozások
- Webkamera a pápai kertben. Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
Jegyzetek
Forrás
- Castel Gandolfo (olasz nyelven). ComuniItaliani.it. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- Castel Gandolfo (angol nyelven). Vatikán hivatalos honlap. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
- Petrillo, Saverio. Le ville pontificie di Castel Gandolfo (olasz nyelven). Ed. Musei Vaticani (2000)