„Geyer Stefi” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
→Élete: kieg. |
||
31. sor: | 31. sor: | ||
*[[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt. |
*[[1953]]-tól a [[Paul Sacher]] által vezetett zürichi [[Collegium Musicum]] zenekar hangversenymestere volt. |
||
Csodagyerek volt. Játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát; és [[Bartók Béla|Bartók Bélát]]. |
|||
⚫ | Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. [[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt |
||
Bartók Béla: Két portré című zenekari művének ihletője. |
|||
⚫ | Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. [[Klasszicizmus|Klasszikus]] és [[Romantika|romantikus]] művek előadásával tűnt ki. [[1906]]-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával. Bartókot évekig foglalkoztatta személyisége, feleségül vette volna, de Geyer Stefi kikosarazta. Bartók megfestette zenei portréját. ''Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz''. A Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentóig. Számára írta [[Bartók: I. hegedűverseny|posztumusz hegedűversenyét]]. A ''Két portré'' című zenekari mű is megidézi. |
||
Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum. |
|||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2014. május 19., 12:58-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Geyer Stefi | |
Az ifjú Geyer Stefi | |
Az ifjú Geyer Stefi | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1888. június 28. Budapest |
Elhunyt | 1956. december 11. (68 évesen)[1][2] Zürich |
Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
Pályafutás | |
Műfajok | komolyzene |
Hangszer | hegedű |
Tevékenység | zenész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Geyer Stefi témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Geyer Stefi (Budapest, 1888. június 23. – Zürich, 1956. december 12.) hegedűművésznő, Geyer József orvos és hegedűs leánya, ifj. Geyer József húga, Hubay Jenő tanítványa.
Élete
- Hegedűtanulmányait Hubay Jenőnél végezte.
- 1895-ben lépett fel első ízben nyilvánosan.
- 1902-től számos turnét tett európai és amerikai városokban.
- 1911-től 1919-ig Bécsben, majd Zürichben élt, ahol mint Svájc egyik legkiválóbb hegedűművészét tartották számon.
- 1934-től a zürichi konzervatórium tanára. Néhány évig egy vonósnégyest vezetett.
- 1953-tól a Paul Sacher által vezetett zürichi Collegium Musicum zenekar hangversenymestere volt.
Csodagyerek volt. Játékával már tizenéves korában lenyűgözte Európát, Amerikát; és Bartók Bélát.
Egyike a legnagyobb magyar hegedűsöknek, Hubay mesteriskolájának első, világsikert aratott növendéke. Klasszikus és romantikus művek előadásával tűnt ki. 1906-tól közeli kapcsolatban volt Bartók Bélával. Bartókot évekig foglalkoztatta személyisége, feleségül vette volna, de Geyer Stefi kikosarazta. Bartók megfestette zenei portréját. Egy nő arcképe: D-Fisz-A-Cisz. A Geyer Stefi-motívum újra meg újra felbukkant Bartók műveiben, egészen az 1939-es Divertimentóig. Számára írta posztumusz hegedűversenyét. A Két portré című zenekari mű is megidézi.
Levélváltásuk fontos zenetörténeti dokumentum.
Külső hivatkozások
- A Wikimédia Commons tartalmaz Geyer Stefi témájú kategóriát.
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem