„Gyöngyös (Rába)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bővítés Címke: HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 45. sor: | 45. sor: | ||
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág [[Alsó-Ausztria]] délkeleti határán ered, [[Zöber]] település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a [[burgenland]]i [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkőnél]] ered, a neve itt már Güns, amely azonos [[Kőszeg]] német nevével. [[Léka|Lékánál]] folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet [[Gencsapáti]]ig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik [[Szombathely]]en, majd [[Vasszécseny]]nél északkelet fordulva [[Sárvár]]nál torkollik a [[Rába|Rábába]]. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: [[Perint (patak)|Perint]], majd Szombathelytől délre: [[Sorok (patak)|Sorok patak]]. A Sorok patak [[Zsennye|Zsennyénél]] torkollik a Rábába. |
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág [[Alsó-Ausztria]] délkeleti határán ered, [[Zöber]] település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a [[burgenland]]i [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkőnél]] ered, a neve itt már Güns, amely azonos [[Kőszeg]] német nevével. [[Léka|Lékánál]] folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet [[Gencsapáti]]ig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik [[Szombathely]]en, majd [[Vasszécseny]]nél északkelet fordulva [[Sárvár]]nál torkollik a [[Rába|Rábába]]. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: [[Perint (patak)|Perint]], majd Szombathelytől délre: [[Sorok (patak)|Sorok patak]]. A Sorok patak [[Zsennye|Zsennyénél]] torkollik a Rábába. |
||
== Történelem == |
|||
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után. |
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után. |
||
A lap 2014. május 12., 14:28-kori változata
| Gyöngyös-patak | |
| Güns | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria,  Magyarország |
| Települések | Kőszeg, Szombathely, Sárvár |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 72 km |
| Vízhozam | alacsony vízállás: 0,85 m³/s magas vízállás: 100 m³/s |
| Torkolat | Rába |
 é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gyöngyös-patak (németül: Güns) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak. A Kőszegi-hegység egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.[1]
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág Alsó-Ausztria délkeleti határán ered, Zöber település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a burgenlandi Borostyánkőnél ered, a neve itt már Güns, amely azonos Kőszeg német nevével. Lékánál folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet Gencsapátiig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik Szombathelyen, majd Vasszécsenynél északkelet fordulva Sárvárnál torkollik a Rábába. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: Perint, majd Szombathelytől délre: Sorok patak. A Sorok patak Zsennyénél torkollik a Rábába.
Történelem
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már Claudius római császár idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a Savaria nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt kelta törzstől a boioktól eredhetett. A patak neve fennmaradt Szent Quirinus (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A könyvnyomtatás feltalálása után Sylvester János által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora középkorban is fennmaradt, mint Tours-i Szent Márton szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően Nagy Károly császár is felkereste a vidéket 791-ben az avarok elleni győztes hadjárata után.
Jegyzetek
- ↑ A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa (magyar nyelven). Kőszegi kistérség, Green Mountain SEE projekt, 7. o.. Hozzáférés ideje: 2014. május 12.
Források
- Tóth Endre: Savaria római topográfiája In: Vasi Szemle, 2008/6. szám.