„Gyöngyös (Rába)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
bővítés Címke: HTML-sortörés |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Folyó infobox |
|||
| ⚫ | |||
| név = Gyöngyös-patak |
|||
| helyi név = Güns |
|||
| kép = <!--csak képnév--> |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| kép2 = <!--csak képnév--> |
|||
| képméret2 = |
|||
| képaláírás2 = |
|||
| országok = {{Ausztria}}, {{Magyarország}} |
|||
| adminisztratív egység típusa = |
|||
| adminisztratív egység neve = |
|||
| adminisztratív egység típusa 1 = |
|||
| adminisztratív egység neve 1 = |
|||
| adminisztratív egység típusa 2 = |
|||
| adminisztratív egység neve 2 = |
|||
| települések = [[Kőszeg]], [[Szombathely]], [[Sárvár]] |
|||
| hossz = |
|||
| forrásszint = |
|||
| vízhozam = alacsony vízállás: 0,85 m³/s<br>magas vízállás: 100 |
|||
| terület = |
|||
| forrás = |
|||
| fszélességi fok = <!--Forrás koordinátái--> |
|||
| fszélességi ívperc = |
|||
| fszélességi ívmásodperc = |
|||
| fszélesség = <!--É vagy D--> |
|||
| fhosszúsági fok = |
|||
| fhosszúsági ívperc = |
|||
| fhosszúsági ívmásodperc = |
|||
| fhosszúság = <!--K vagy Ny--> |
|||
| torkolat = |
|||
| tszélességi fok = <!--Torkolat koordinátái--> |
|||
| tszélességi ívperc = |
|||
| tszélességi ívmásodperc = |
|||
| tszélesség = <!--É vagy D--> |
|||
| thosszúsági fok = |
|||
| thosszúsági ívperc = |
|||
| thosszúsági ívmásodperc = |
|||
| thosszúság = <!--K vagy Ny--> |
|||
| térkép = |
|||
| térképaláírás = |
|||
}} |
|||
A '''Gyöngyös-patak''' ({{németül|Güns}}) egy [[Ausztria|Ausztriában]] eredő, [[Sárvár]]nál a [[Rába|Rábába]] torkolló patak. A [[Kőszegi-hegység]] egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.<ref>{{cite book |title=A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa |accessdate=20140512 |publisher=[[Kőszegi kistérség]], Green Mountain SEE projekt |language=magyar |pages=7}}</ref> |
|||
| ⚫ | A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág [[Alsó-Ausztria]] délkeleti határán ered, [[Zöber]] település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a [[burgenland]]i [[Borostyánkő (Ausztria)|Borostyánkőnél]] ered, a neve itt már Güns, amely azonos [[Kőszeg]] német nevével. [[Léka|Lékánál]] folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet [[Gencsapáti]]ig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik [[Szombathely]]en, majd [[Vasszécseny]]nél északkelet fordulva [[Sárvár]]nál torkollik a [[Rába|Rábába]]. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: [[Perint (patak)|Perint]], majd Szombathelytől délre: [[Sorok (patak)|Sorok patak]]. A Sorok patak [[Zsennye|Zsennyénél]] torkollik a Rábába. |
||
| ⚫ | Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után. |
||
| ⚫ | Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már [[Claudius római császár]] idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a [[Savaria]] nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt [[kelták|kelta]] törzstől a [[boiok]]tól eredhetett. A patak neve fennmaradt [[Szent Quirinus]] (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A [[könyvnyomtatás]] feltalálása után [[Sylvester János]] által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora [[középkor]]ban is fennmaradt, mint [[Tours-i Szent Márton]] szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően [[Nagy Károly császár]] is felkereste a vidéket 791-ben az [[avarok]] elleni győztes hadjárata után. |
||
== Belső Hivatkozások == |
|||
*[[Perint (patak)]] |
|||
== |
== Jegyzetek == |
||
{{jegyzetek}} |
|||
== Források == |
|||
*Tóth Endre: [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/tothendre.htm Savaria római topográfiája] In: ''Vasi Szemle'', 2008/6. szám. |
*Tóth Endre: [http://www.vasiszemle.t-online.hu/2008/06/tothendre.htm Savaria római topográfiája] In: ''Vasi Szemle'', 2008/6. szám. |
||
A lap 2014. május 12., 14:22-kori változata
| Gyöngyös-patak | |
| Güns | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Ausztria,  Magyarország |
| Települések | Kőszeg, Szombathely, Sárvár |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 72 km |
| Vízhozam | alacsony vízállás: 0,85 m³/s magas vízállás: 100 m³/s |
| Torkolat | Rába |
 é. sz. 47° 17′ 10″, k. h. 16° 57′ 55″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyös-patak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Gyöngyös-patak (németül: Güns) egy Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló patak. A Kőszegi-hegység egyik fő vízgyűjtő vízfolyása. Vízjárása szeszélyes, mivel itt összegződnek a rövid, nagy esésű mellékvizein a bőséges csapadékhullások nyomán gyorsan levonuló árhullámok. Vízhozama alacsony vízállásnál 0,85 m³/s, magas vízállásnál 100 m³/s.[1]
A patak két összefolyásból jön létre, a hosszabb ág Alsó-Ausztria délkeleti határán ered, Zöber település területén, ekkor még ez a neve is (Zöbern, Zöbernbach). A másik ág a burgenlandi Borostyánkőnél ered, a neve itt már Güns, amely azonos Kőszeg német nevével. Lékánál folyik össze a két ág, Güns néven folytatva útját. A patak Kőszegtől északra lépi át a magyar határt, keresztülfolyik a városon. A Gyöngyös nevet Gencsapátiig a patak eredeti medre, Gencsapátitól egy valószínűleg a rómaiak által épített csatornában keleti irányba elterelt patak viseli, ami keresztülfolyik Szombathelyen, majd Vasszécsenynél északkelet fordulva Sárvárnál torkollik a Rábába. Az eredeti meder neve Gencsapátitól: Perint, majd Szombathelytől délre: Sorok patak. A Sorok patak Zsennyénél torkollik a Rábába.
Az akkor még egy mederben folyó Gyöngyös-Perint patak a Savaria nevet viselte, valószínűleg már Claudius római császár idején történt kolónia alapítás előtt, amely minden bizonnyal a patakról kapta a Savaria nevet. A Savaria patak- és későbbi városnév a rómaiak előtt itt élt kelta törzstől a boioktól eredhetett. A patak neve fennmaradt Szent Quirinus (magyarul: Szent Kerény) vértanú aktájában. A könyvnyomtatás feltalálása után Sylvester János által kinyomtatott vértanúaktában Sibaris alakban szerepel, a Vatikáni levéltárban fennmaradt eredeti aktában azonban Sabarie a patak neve, amelybe az állhatatos püspököt malomkővel a nyakában belefojtották. A Sabaria név a kora középkorban is fennmaradt, mint Tours-i Szent Márton szülőhelye. A frankok Szent Márton-kultuszának köszönhetően Nagy Károly császár is felkereste a vidéket 791-ben az avarok elleni győztes hadjárata után.
Jegyzetek
- ↑ A Kőszegi kistérség – Írottkő natúrpark természetvédelmi kisokosa (magyar nyelven). Kőszegi kistérség, Green Mountain SEE projekt, 7. o.. Hozzáférés ideje: 2014. május 12.
Források
- Tóth Endre: Savaria római topográfiája In: Vasi Szemle, 2008/6. szám.