„Barabási–Albert-modell” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 2 interwiki link migrálva a Wikidata d:q734787 adatába
Hkbot (vitalap | szerkesztései)
a Robot: Automatikus szövegcsere (-Barabási Albert-László +Barabási Albert László)
1. sor: 1. sor:
A '''Barabási–Albert-modell''' a komplex hálózatok (gráfok) fejlődésének egy modellje, mely magyarázattal szolgál azok gyakori [[Skálafüggetlen hálózat|skálafüggetlen tulajdonságára]], azaz arra, hogy a [[fokszámeloszlás]]uk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.
A '''Barabási–Albert-modell''' a komplex hálózatok (gráfok) fejlődésének egy modellje, mely magyarázattal szolgál azok gyakori [[Skálafüggetlen hálózat|skálafüggetlen tulajdonságára]], azaz arra, hogy a [[fokszámeloszlás]]uk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le.
A modellt [[Barabási Albert-László]] és tanítványa [[Albert Réka]] dolgozta ki 1999-ben, miután a webet, a hivatkozásokkal (linkekkel) mint irányítatlan élekkel vizsgálva skálafüggetlennek találták.
A modellt [[Barabási Albert László]] és tanítványa [[Albert Réka]] dolgozta ki 1999-ben, miután a webet, a hivatkozásokkal (linkekkel) mint irányítatlan élekkel vizsgálva skálafüggetlennek találták.


[[Fájl:Barabasi Albert model.gif|thumb|300px|A növekedés lépései a Barabási–Albert-modell szerint. Itt csak az első lépés látható, a többi lépést [http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/48/Barabasi_Albert_model.gif az animált változat] mutatja.]]
[[Fájl:Barabasi Albert model.gif|thumb|300px|A növekedés lépései a Barabási–Albert-modell szerint. Itt csak az első lépés látható, a többi lépést [http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/48/Barabasi_Albert_model.gif az animált változat] mutatja.]]

A lap 2014. február 14., 19:09-kori változata

A Barabási–Albert-modell a komplex hálózatok (gráfok) fejlődésének egy modellje, mely magyarázattal szolgál azok gyakori skálafüggetlen tulajdonságára, azaz arra, hogy a fokszámeloszlásuk gyakran negatív kitevőjű hatványfüggvény szerint cseng le. A modellt Barabási Albert László és tanítványa Albert Réka dolgozta ki 1999-ben, miután a webet, a hivatkozásokkal (linkekkel) mint irányítatlan élekkel vizsgálva skálafüggetlennek találták.

A növekedés lépései a Barabási–Albert-modell szerint. Itt csak az első lépés látható, a többi lépést az animált változat mutatja.

A modell

A modellben egy irányítatlan hálózatot hozunk létre.[1]

Kezdetben van egy pontosabban nem definiált m0 (legalább kettő) csomópontú hálózat, amelyben minden csúcshoz legalább egy él vezet.

Minden egyes lépésben egy újabb csúcsot adunk hozzá, melyet egy-egy éllel kapcsolunk m véletlenszerűen választott régi csúcshoz úgy, hogy a kiválasztás valószínűsége arányos a régi csúcsok pillanatnyi fokszámával. Azt, hogy a nagyobb fokszámú csúcs nagyobb eséllyel kap új élt, preferenciális kapcsolódásnak hívják.

Kiemelendő még egyszer a modell két fontos eleme, melyek egyike sem képes egyedül magyarázatot adni a skálafüggetlenségre:

  1. Növekedés: A modell egy folyamatosan növekvő hálózatot hoz létre, szemben például az Erdős Pál és Rényi Alfréd által tanulmányozott véletlen gráfokkal, ahol „rögtön” az elején létezik az összes csúcs.
  2. Preferenciális kapcsolódás: A folyamat során a nagyobb fokszámú csúcsok (amelyhez több él fut) nagyobb valószínűséggel kapnak új éleket. Ez segíti ahhoz a hálózatot, hogy néhány csomópontja rengeteg élet „begyűjthessen” ezzel csomóponttá válva. A legtöbb csúcsnak pedig csupán néhány kapcsolata (kis fokszáma) lesz.

A modellben keletkezett hálózat tulajdonságai

A fokszámeloszlás a Barabási–Albert-modellben hatványfüggvényt követ (negatív kitevővel). A hatványfüggvényt kétszer logaritmikus skálán ábrázolva egyenest kapunk.[1]

Fokszámeloszlás

Sok lépés után, ha a csúcsok száma jóval nagyobb a kezdeti hálózaténál, a fokszámeloszlás fordítottan arányos a fokszám köbével (azaz a mínusz harmadik hatványával arányos), tehát hatványfüggvény eloszlást követ. A pontos formula szerint a hálózatban annak a valószínűsége, hogy a fokszám k

Hivatkozások