„Theatinusok temploma (München)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
link Címke: HTML-sortörés |
kripta |
||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
| szöveg pozíciója= center |
| szöveg pozíciója= center |
||
}} |
}} |
||
A [[Thienei Szent Kajetán]]nak szentelt templom eredete egy fogadalmon alapszik, amelyet [[Henrietta Adelheid savoyai hercegnő]] (1636–1676), [[Ferdinánd Mária bajor választófejedelem]] hitvese tett [[1659]]-ben, amelynek értelmében a trónörökös megszületését akarta egy udvari templom építésével meghálálni. Ez egyben a [[theatinus rend|theatinus szerzetesek]] rendi temploma is lett volna. |
A [[Thienei Szent Kajetán]]nak szentelt templom eredete egy fogadalmon alapszik, amelyet [[Henrietta Adelheid savoyai hercegnő]] (1636–1676), [[Ferdinánd Mária bajor választófejedelem]] hitvese tett [[1659]]-ben, amelynek értelmében a trónörökös megszületését akarta egy udvari templom építésével meghálálni. Ez egyben a [[theatinus rend|theatinus szerzetesek]] rendi temploma is lett volna. A templom a müncheni Theatinerstraße 22. szám alatt található. |
||
[[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel]] trónörökös herceg megszületése után [[Agostino Barelli]] olasz építész kapta meg Ferdinand Máriától a megbízást, amely minden eddigit elhomályosító templom építésre szólt. |
[[II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem|Miksa Emánuel]] trónörökös herceg megszületése után [[Agostino Barelli]] olasz építész kapta meg Ferdinand Máriától a megbízást, amely minden eddigit elhomályosító templom építésre szólt. A templom alapkövét 1663-ben fektették le. Mintája a római [[Sant’Andrea della Valle]] templom volt. |
||
1675-ben szentelték fel. Ez lett az első olasz későbarokk stílusú templom, amelyet az Alpoktól északra építettek fel. Felszentelése után udvari templomi funkciót is betöltött, kriptája a [[Wittelsbach-ház|Wittelsbachok]] egyik fontos temetkezőhelye lett (a Szent Mihály-templom, a Frauendom mellett). A korabeli szokások szerint az elhunytaknak csak a testét helyezték el a kriptában, szívüket máshol, általában a Altöttingi kegykápolnában helyezték el, külön szívurnákban. Jelenleg (2012) a kriptában a Wittelsbach uralkodócsalád 47 tagja nyugszik, köztük több bajor választófejedelem és király. |
|||
==Irodalom== |
==Irodalom== |
||
A lap 2014. február 4., 18:28-kori változata
| Theatinusok temploma | |
| Szent Kajetán-templom Theatinerkirche | |
 | |
| A Theatinusok temploma | |
 | |
| Település | München |
| Cím | München, Bajorország |
| Megnyitás | 1675. június 11. |
| Építési stílus | barokk építészet |
| Építész(ek) |
|
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | templom |
| Tulajdonos | |
| Elhelyezkedése | |
 Theatinusok temploma
Pozíció Bajorország térképén
| |
 é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 11° 34′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 31″, k. h. 11° 34′ 35″ | |
 | |
| Theatinusok temploma weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Theatinusok temploma témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Thienei Szent Kajetánnak szentelt templom eredete egy fogadalmon alapszik, amelyet Henrietta Adelheid savoyai hercegnő (1636–1676), Ferdinánd Mária bajor választófejedelem hitvese tett 1659-ben, amelynek értelmében a trónörökös megszületését akarta egy udvari templom építésével meghálálni. Ez egyben a theatinus szerzetesek rendi temploma is lett volna. A templom a müncheni Theatinerstraße 22. szám alatt található.
Miksa Emánuel trónörökös herceg megszületése után Agostino Barelli olasz építész kapta meg Ferdinand Máriától a megbízást, amely minden eddigit elhomályosító templom építésre szólt. A templom alapkövét 1663-ben fektették le. Mintája a római Sant’Andrea della Valle templom volt.
1675-ben szentelték fel. Ez lett az első olasz későbarokk stílusú templom, amelyet az Alpoktól északra építettek fel. Felszentelése után udvari templomi funkciót is betöltött, kriptája a Wittelsbachok egyik fontos temetkezőhelye lett (a Szent Mihály-templom, a Frauendom mellett). A korabeli szokások szerint az elhunytaknak csak a testét helyezték el a kriptában, szívüket máshol, általában a Altöttingi kegykápolnában helyezték el, külön szívurnákban. Jelenleg (2012) a kriptában a Wittelsbach uralkodócsalád 47 tagja nyugszik, köztük több bajor választófejedelem és király.
Irodalom
- Georg Dehio (Begr.), Ernst Götz (Bearb.): München und Oberbayern (Handbuch der Deutschen Kunstdenkmäler; 4). Deutscher Kunstverlag, München 1990, ISBN 3-422-03010-7, S. 705.
- Klaus Gallas: München. Von der welfischen Gründung Heinrichs des Löwen bis zur Gegenwart; Kunst, Kultur, Geschichte (DuMont-Dokumente: DuMont-Kunst-Reiseführer). DuMont, Köln 1979, ISBN 3-7701-1094-3.
Külső hivatkozások
