„Plágium” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
a WP:FELÉP szerinti fejezet cím, egyéb apróság AWB
1. sor: 1. sor:
'''Plágiumnak''' vagy '''plagizálásnak''' nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.<ref> [http://www.kislexikon.hu/plagium.html Kislexikon - Plágium] </ref> A szó eredete a latin ''plagiare'', ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a ''plagiarius'' jelentése emberrabló, lélekkufár.
'''Plágiumnak''' vagy '''plagizálásnak''' nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.<ref>[http://www.kislexikon.hu/plagium.html Kislexikon - Plágium]</ref> A szó eredete a latin ''plagiare'', ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a ''plagiarius'' jelentése emberrabló, lélekkufár.


A '''plágium''' fogalmát különböző értelemben használják. Egyesek szerint a plágium nem jár feltétlenül [[szerzői jog]] megsértésével (pl. diplomamunkában hivatkozás nélküli idézés olyan műből, aminek a védelmi ideje lejárt, tehát [[közkincs]]), és a szerzői jog megsértése sem feltétlenül plágium (pl. jogvédett műből az idézést meghaladó mértékű felhasználás forrásmegjelöléssel).{{forrás}}
A '''plágium''' fogalmát különböző értelemben használják. Egyesek szerint a plágium nem jár feltétlenül [[szerzői jog]] megsértésével (pl. diplomamunkában hivatkozás nélküli idézés olyan műből, aminek a védelmi ideje lejárt, tehát [[közkincs]]), és a szerzői jog megsértése sem feltétlenül plágium (pl. jogvédett műből az idézést meghaladó mértékű felhasználás forrásmegjelöléssel).{{forrás}}
9. sor: 9. sor:
{{lektor}}
{{lektor}}


Régebben főleg irodalmi művek és zeneművek vonatkozásában merült fel, és voltak belőle híres plágiumbotrányok vagy ügyek. Manapság az [[internet]] adta lehetőségek a plagizálást a mindennapok gyakori eseményévé tették, hiszen számtalan lehetőség van mások írásainak feltűnés nélküli átvételére, amely törvénytelen eszközzel főleg a különböző oktatási intézmények nem szorgalmas, de találékony diákjai élnek.
Régebben főleg irodalmi művek és zeneművek vonatkozásában merült fel, és voltak belőle híres plágiumbotrányok vagy ügyek. Manapság az [[internet]] adta lehetőségek a plagizálást a mindennapok gyakori eseményévé tették, hiszen számtalan lehetőség van mások írásainak feltűnés nélküli átvételére, amely törvénytelen eszközzel főleg a különböző oktatási intézmények nem szorgalmas, de találékony diákjai élnek.


Ezért számos oktatási intézmény irányelvekben foglal állást arról, hogy mit szabad és mit nem szabad mások írásaiból átvenni, illetve mi a helyes módja mások szellemi termékei beépítésének, felhasználásának.
Ezért számos oktatási intézmény irányelvekben foglal állást arról, hogy mit szabad és mit nem szabad mások írásaiból átvenni, illetve mi a helyes módja mások szellemi termékei beépítésének, felhasználásának.
18. sor: 18. sor:
A magyar irodalom történetében az első plágiumper az ún. ''Iliasz-pör'' volt. [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] szerette volna, ha valaki lefordítja magyarra az [[Iliasz]]t. Egy [[Vályi Nagy Ferenc]] nevű tanító ezt meg is tette. [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] elküldte neki [[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] Iliasz-fordításának egyes részeit is, és az ezekből összerakott művet adta ki a saját nevén. [[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] ezen felháborodott, de [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] nem értette az okát: ő úgy vélte, mindegy, ki fordította: a szerző [[Homérosz]].
A magyar irodalom történetében az első plágiumper az ún. ''Iliasz-pör'' volt. [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] szerette volna, ha valaki lefordítja magyarra az [[Iliasz]]t. Egy [[Vályi Nagy Ferenc]] nevű tanító ezt meg is tette. [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] elküldte neki [[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] Iliasz-fordításának egyes részeit is, és az ezekből összerakott művet adta ki a saját nevén. [[Kölcsey Ferenc|Kölcsey]] ezen felháborodott, de [[Kazinczy Ferenc|Kazinczy]] nem értette az okát: ő úgy vélte, mindegy, ki fordította: a szerző [[Homérosz]].


== Lásd még ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Szerzői jog]]
* [[Szerzői jog]]
* [[Szellemi alkotások joga]]
* [[Szellemi alkotások joga]]
28. sor: 28. sor:
<references />
<references />


== Külső hivatkozások ==
== További információk ==
* http://www.plagiarism.org/
* http://www.plagiarism.org/
* [http://weblabor.hu/hirek/20041220/copyscape Copyscape, a plágium kereső] – Weblabor.hu, 2004. december 20.
* [http://weblabor.hu/hirek/20041220/copyscape Copyscape, a plágium kereső] – Weblabor.hu, 2004. december 20.
37. sor: 37. sor:
* [http://www.metazin.hu/node/788 Plagizátorok reszkessetek!] – Metazin, 2007. február 9.
* [http://www.metazin.hu/node/788 Plagizátorok reszkessetek!] – Metazin, 2007. február 9.
* [https://sites.google.com/site/eltegermanisztika/plagium Elte]
* [https://sites.google.com/site/eltegermanisztika/plagium Elte]
⚫
{{DEFAULTSORT:Plagium}}


⚫
{{DEFAULTSORT:Plagium}}
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:Jog]]
[[Kategória:19. századi magyar irodalom]]
[[Kategória:19. századi magyar irodalom]]

A lap 2014. január 22., 23:18-kori változata

Plágiumnak vagy plagizálásnak nevezik azt a cselekedetet, ha valaki egy másik ember (az eredeti szerző) munkáját saját publikált munkájában hivatkozás, forrás megjelölés és/vagy szerzői engedély nélkül felhasználja, azt sajátjaként tünteti fel, és ezzel az eredeti szerző jogait sérti.[1] A szó eredete a latin plagiare, ami azt jelenti, hogy "gyermeket vagy rabszolgát rabolni", a plagiarius jelentése emberrabló, lélekkufár.

A plágium fogalmát különböző értelemben használják. Egyesek szerint a plágium nem jár feltétlenül szerzői jog megsértésével (pl. diplomamunkában hivatkozás nélküli idézés olyan műből, aminek a védelmi ideje lejárt, tehát közkincs), és a szerzői jog megsértése sem feltétlenül plágium (pl. jogvédett műből az idézést meghaladó mértékű felhasználás forrásmegjelöléssel).[forrás?]

A szó eredete

Története

 Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Régebben főleg irodalmi művek és zeneművek vonatkozásában merült fel, és voltak belőle híres plágiumbotrányok vagy ügyek. Manapság az internet adta lehetőségek a plagizálást a mindennapok gyakori eseményévé tették, hiszen számtalan lehetőség van mások írásainak feltűnés nélküli átvételére, amely törvénytelen eszközzel főleg a különböző oktatási intézmények nem szorgalmas, de találékony diákjai élnek.

Ezért számos oktatási intézmény irányelvekben foglal állást arról, hogy mit szabad és mit nem szabad mások írásaiból átvenni, illetve mi a helyes módja mások szellemi termékei beépítésének, felhasználásának.

A plagizálás olyan kiterjedt mértékben folyik világszerte, hogy jelentős perek is zajlanak ebben a témában, sőt szoftvereszközök is születtek a plágium felderítésére, kinyomozására. Ezt a tevékenységet plágium keresésnek nevezik. Több szoftver is létezik a piacon, az egyik neves termék az iskolán kívüli oktatással igen széles értelemben foglalkozó Thomson Corporation cég munkája.

Az Iliasz-pör

A magyar irodalom történetében az első plágiumper az ún. Iliasz-pör volt. Kazinczy szerette volna, ha valaki lefordítja magyarra az Iliaszt. Egy Vályi Nagy Ferenc nevű tanító ezt meg is tette. Kazinczy elküldte neki Kölcsey Iliasz-fordításának egyes részeit is, és az ezekből összerakott művet adta ki a saját nevén. Kölcsey ezen felháborodott, de Kazinczy nem értette az okát: ő úgy vélte, mindegy, ki fordította: a szerző Homérosz.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. ↑ Kislexikon - Plágium
  2. ↑ A szerzői jog kézikönyve. KJK, Budapest, 173. 12. old.

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Plágium&oldid=14340141”