„Közép-Atlanti-hátság” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Szigetek |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[ |
[[Fájl:Mid-atlantic ridge map.png|bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság]] |
||
[[ |
[[Fájl:Pangea animation 03.gif|bélyegkép|jobbra|200px|A hátság központi szerepet játszott a [[Pangea]] őskontinens felbomlásában]] |
||
[[ |
[[Fájl:Iceland Mid-Atlantic Ridge Fig16.gif|bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása [[Izland]] területén]] |
||
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, [[óceáni hátság]], amelynek mentén az |
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, [[óceáni hátság]], amelynek mentén az [[amerika]]i kettős kontinens, illetve [[Európa]] és [[Afrika]] kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság. |
||
==Szerkezete== |
==Szerkezete== |
||
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel ''rift''), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek. |
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel ''rift''), ahol a [[magma]] feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek. |
||
==Felfedezése== |
==Felfedezése== |
||
13. sor: | 13. sor: | ||
A többi [[óceáni hátság]] felfedezése nagyban járult hozzá a [[lemeztektonika]] elméletének általános elfogadásához.<ref>Edgar W. Spencer, 1977, ''Introduction to the Structure of the Earth'', 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo</ref> |
A többi [[óceáni hátság]] felfedezése nagyban járult hozzá a [[lemeztektonika]] elméletének általános elfogadásához.<ref>Edgar W. Spencer, 1977, ''Introduction to the Structure of the Earth'', 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo</ref> |
||
== Szigetek a hátságon vagy annak közelében == |
|||
Az északi féltekén: |
|||
* [[Jan Mayen-sziget]] |
|||
* [[Izland]] |
|||
* [[Azori-szigetek]] |
|||
* [[Szent Péter és Szent Pál-szigetcsoport]] |
|||
A déli féltekén: |
|||
* [[Ascension-sziget]] |
|||
* [[Tristan da Cunha]] |
|||
* [[Gough-sziget]] |
|||
* [[Bouvet-sziget]] |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
18. sor: | 31. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
* [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/OceaHats.htm |
* [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/OceaHats.htm Óceáni hátságok] – Világlexikon |
||
==További információk== |
==További információk== |
||
{{commonskat|Mid-Atlantic Ridge}} |
|||
* [http://sci.fgt.bme.hu/~volgyesi/geofiz/7_3.pdf |
* Völgyesi Lajos: [http://sci.fgt.bme.hu/~volgyesi/geofiz/7_3.pdf Geofizika] {{pdf}} |
||
* [http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/enviro/uslow.htm |
* Válas György: [http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/enviro/uslow.htm Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel] |
||
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/ahatsag.htm Az Atlanti-hátság vulkánjai] |
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/ahatsag.htm Az Atlanti-hátság vulkánjai] |
||
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/tlvulk.htm Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa] |
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/tlvulk.htm Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa] |
||
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetlemezei-es-a-lemezmozgasok-okai/oceani-hatsag-kialakulasa-az-oceanfenek-szetterulese A Sulinet |
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetlemezei-es-a-lemezmozgasok-okai/oceani-hatsag-kialakulasa-az-oceanfenek-szetterulese A Sulinet az óceáni hátságokról] |
||
==Kapcsolódó szcikkek== |
|||
* [[Óceáni hátság]] |
|||
{{portál|földrajz|}} |
{{portál|földrajz||}} |
||
[[Kategória:Atlanti-óceán]] |
|||
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]] |
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]] |
A lap 2014. január 18., 17:29-kori változata
A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.[1] Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság.
Szerkezete
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.
Felfedezése
A tenger alatti hegylánc gondolatát először Matthew Fontaine Maury oceánográfus vetette fel 1850-ben. A hátságot a Challenger expedíció fedezte fel 1872-ben, amikor a transzatlanti kábel fektetésének lehetőségeit kutatták.[2][3] 1925-ben a hátságot szonárral is feltérképezte a német Meteor expedíció.[4][5]
Az 1950-es években került sor a központi völgy felismerésére és a szeizmológiai aktivitás felfedezésére.[6][7][8]
A többi óceáni hátság felfedezése nagyban járult hozzá a lemeztektonika elméletének általános elfogadásához.[9]
Szigetek a hátságon vagy annak közelében
Az északi féltekén:
A déli féltekén:
Jegyzetek
- ↑ USGS: Understanding plate motions, 1999. május 5. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ Hsü, Kenneth J. (1992) Challenger at Sea, Princeton, Princeton University Press, page 57
- ↑ Redfern, R.; 2001: Origins, the Evolution of Continents, Oceans and Life, University of Oklahoma Press, ISBN 1-84188-192-9, p. 26
- ↑ Alexander Hellemans and Brian Bunch, 1989, Timeline of Science, Sidgwick and Jackson, London
- ↑ Stein, Glenn, A Victory in Peace: The German Atlantic Expedition 1925-27, June 2007
- ↑ Ewing, W.M.; Dorman, H.J.; Ericson, J.N. & Heezen, B.C.; 1953: Exploration of the northwest Atlantic mid-ocean canyon, Bulletin of the Geological Society of America 64, p. 865-868
- ↑ Heezen, B. C. & Tharp, M.; 1954: Physiographic diagram of the western North Atlantic, Bulletin of the Geological Society of America 65, p. 1261
- ↑ Hill, M.N. & Laughton, A.S.; 1954: Seismic Observations in the Eastern Atlantic, 1952, Proceedings of the Royal Society of London, series A, mathematical & physical sciences 222(1150), p. 348-356
- ↑ Edgar W. Spencer, 1977, Introduction to the Structure of the Earth, 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo
Források
- Óceáni hátságok – Világlexikon