„Közép-Atlanti-hátság” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szigetek
1. sor: 1. sor:
[[Image:Mid-atlantic ridge map.png|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság]]
[[Fájl:Mid-atlantic ridge map.png|bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság]]
[[Image:Pangea animation 03.gif|thumb|200px|A hátság központi szerepet játszott a [[Pangea]] őskontinens felbomlásában]]
[[Fájl:Pangea animation 03.gif|bélyegkép|jobbra|200px|A hátság központi szerepet játszott a [[Pangea]] őskontinens felbomlásában]]
[[Image:Iceland Mid-Atlantic Ridge Fig16.gif|thumb|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása [[Izland]] területén]]
[[Fájl:Iceland Mid-Atlantic Ridge Fig16.gif|bélyegkép|jobbra|200px|A Közép-Atlanti-hátság áthaladása [[Izland]] területén]]
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, [[óceáni hátság]], amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság.
A [[Közép-Atlanti-hátság]] az [[Atlanti-óceán]] medrének középvonalában húzódó [[lemeztektonika]]i képződmény, [[óceáni hátság]], amelynek mentén az [[amerika]]i kettős kontinens, illetve [[Európa]] és [[Afrika]] kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.<ref name="USGS_understanding">{{cite web|url=http://pubs.usgs.gov/gip/dynamic/understanding.html|title=Understanding plate motions|last=USGS|date=5 May 1999|accessdate=13 March 2011}}</ref> Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. [[Grönland]]tól keletre, [[Izland]]tól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve ''Reykjanesi hátság''. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság.


==Szerkezete==
==Szerkezete==
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel ''rift''), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.
Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel ''rift''), ahol a [[magma]] feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.


==Felfedezése==
==Felfedezése==
13. sor: 13. sor:


A többi [[óceáni hátság]] felfedezése nagyban járult hozzá a [[lemeztektonika]] elméletének általános elfogadásához.<ref>Edgar W. Spencer, 1977, ''Introduction to the Structure of the Earth'', 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo</ref>
A többi [[óceáni hátság]] felfedezése nagyban járult hozzá a [[lemeztektonika]] elméletének általános elfogadásához.<ref>Edgar W. Spencer, 1977, ''Introduction to the Structure of the Earth'', 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo</ref>

== Szigetek a hátságon vagy annak közelében ==
Az északi féltekén:
* [[Jan Mayen-sziget]]
* [[Izland]]
* [[Azori-szigetek]]
* [[Szent Péter és Szent Pál-szigetcsoport]]

A déli féltekén:
* [[Ascension-sziget]]
* [[Tristan da Cunha]]
* [[Gough-sziget]]
* [[Bouvet-sziget]]


==Jegyzetek==
==Jegyzetek==
18. sor: 31. sor:


==Források==
==Források==
* [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/OceaHats.htm Világlexikon: Óceáni hátságok]
* [http://www.vilaglex.hu/Lexikon/Html/OceaHats.htm Óceáni hátságok] – Világlexikon


==További információk==
==További információk==
{{commonskat|Mid-Atlantic Ridge}}
* [http://sci.fgt.bme.hu/~volgyesi/geofiz/7_3.pdf Völgyesi Lajos: Geofizika]
* Völgyesi Lajos: [http://sci.fgt.bme.hu/~volgyesi/geofiz/7_3.pdf Geofizika] {{pdf}}
* [http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/enviro/uslow.htm Válas György: Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel]
* Válas György: [http://web.interware.hu/valas/Valas/hirek/enviro/uslow.htm Az óceáni hátságok új típusát fedezték fel]
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/ahatsag.htm Az Atlanti-hátság vulkánjai]
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/ahatsag.htm Az Atlanti-hátság vulkánjai]
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/tlvulk.htm Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa]
* [http://www.ngkszki.hu/seged/tszm-vulkjel/tlvulk.htm Távolodó kőzetlemezek vulkanizmusa]
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetlemezei-es-a-lemezmozgasok-okai/oceani-hatsag-kialakulasa-az-oceanfenek-szetterulese A Sulinet azceáni hátságokról]
* [http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-fold-kozetlemezei-es-a-lemezmozgasok-okai/oceani-hatsag-kialakulasa-az-oceanfenek-szetterulese A Sulinet az óceáni hátságokról]

==Kapcsolódó szcikkek==
* [[Óceáni hátság]]


{{portál|földrajz|}}
{{portál|földrajz||}}


[[Kategória:Atlanti-óceán]]
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]]
[[Kategória:Óceáni hátságok|Atlanti]]

A lap 2014. január 18., 17:29-kori változata

A Közép-Atlanti-hátság
A hátság központi szerepet játszott a Pangea őskontinens felbomlásában
A Közép-Atlanti-hátság áthaladása Izland területén

A Közép-Atlanti-hátság az Atlanti-óceán medrének középvonalában húzódó lemeztektonikai képződmény, óceáni hátság, amelynek mentén az amerikai kettős kontinens, illetve Európa és Afrika kőzetlemezei továbbra is távolodnak egymástól, évi mintegy 2,5 cm-es sebességgel.[1] Egyben a világ leghosszabb hegyláncának is tekinthető. Grönlandtól keletre, Izlandtól északra kezdődik, és az Atlanti-óceán déli részén ér véget. A hátság az óceán mélyén húzódik, de helyenként így Izlandon, a víz felszíne fölé emelkedik. Az Izland szigetét is magába foglaló szakaszának a neve Reykjanesi hátság. A Közép-Atlanti-hátság a legismertebb, az elsőként felfedezett óceáni hátság.

Szerkezete

Az atlanti hátság gerincvonulatokra és lejtős területekre oszlik. A gerincvonulat fő része a középen haladó, 25-50 km széles, és a környező hegyeknél 1-2 kilométerrel mélyebben elhelyezkedő hasadékvölgy (angol szakkifejezéssel rift), ahol a magma feltör és az új óceánfenék keletkezik. A gerinc részei továbbá a hasadékvölgy két oldalán húzódó két hegyláncok, amelyek helyenként erősen töredezett fennsíkokba mennek át. A két hegylánc külső oldalát lejtők alkotják, amelyek az óceánfenékig ereszkednek.

Felfedezése

A tenger alatti hegylánc gondolatát először Matthew Fontaine Maury oceánográfus vetette fel 1850-ben. A hátságot a Challenger expedíció fedezte fel 1872-ben, amikor a transzatlanti kábel fektetésének lehetőségeit kutatták.[2][3] 1925-ben a hátságot szonárral is feltérképezte a német Meteor expedíció.[4][5]

Az 1950-es években került sor a központi völgy felismerésére és a szeizmológiai aktivitás felfedezésére.[6][7][8]

A többi óceáni hátság felfedezése nagyban járult hozzá a lemeztektonika elméletének általános elfogadásához.[9]

Szigetek a hátságon vagy annak közelében

Az északi féltekén:

A déli féltekén:

Jegyzetek

  1. USGS: Understanding plate motions, 1999. május 5. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
  2. Hsü, Kenneth J. (1992) Challenger at Sea, Princeton, Princeton University Press, page 57
  3. Redfern, R.; 2001: Origins, the Evolution of Continents, Oceans and Life, University of Oklahoma Press, ISBN 1-84188-192-9, p. 26
  4. Alexander Hellemans and Brian Bunch, 1989, Timeline of Science, Sidgwick and Jackson, London
  5. Stein, Glenn, A Victory in Peace: The German Atlantic Expedition 1925-27, June 2007
  6. Ewing, W.M.; Dorman, H.J.; Ericson, J.N. & Heezen, B.C.; 1953: Exploration of the northwest Atlantic mid-ocean canyon, Bulletin of the Geological Society of America 64, p. 865-868
  7. Heezen, B. C. & Tharp, M.; 1954: Physiographic diagram of the western North Atlantic, Bulletin of the Geological Society of America 65, p. 1261
  8. Hill, M.N. & Laughton, A.S.; 1954: Seismic Observations in the Eastern Atlantic, 1952, Proceedings of the Royal Society of London, series A, mathematical & physical sciences 222(1150), p. 348-356
  9. Edgar W. Spencer, 1977, Introduction to the Structure of the Earth, 2nd edition, McGraw-Hill, Tokyo

Források

További információk

Commons:Category:Mid-Atlantic Ridge
A Wikimédia Commons tartalmaz Közép-Atlanti-hátság témájú médiaállományokat.