„I. al-Mutavakkil abbászida kalifa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
|}} |
|}} |
||
'''Al-Mutavakkil ala l-láh''' ([[arab írás|arab betűkkel]] المتوكل على الله – al-Mutawakkil ʿalā l-lāh), eredeti nevén '''Abu l-Fadl Dzsaafar''' (arabul أبو الفضل جعفر – Abū l-Faḍl Ǧaʿfar; [[822]]. [[március]]a – [[Mezopotámia]], [[Szamarra]], [[861]]. [[december 11.]]<ref name=kimikor>{{Kimikor-régi}}, 146. oldal</ref>), [[al-Mutaszim]] fia volt az [[Abbászida-dinasztia]] tizedik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[847]]-től haláláig). Melléknevének (al-Mutavakkil ala l-láh) jelentése: [Istenre] hagyatkozó. Testvérétől, [[al-Vászik kalifa|al-Vásziktól]] örökölte a trónt. Nevéhez fűződik a szakítás a [[mutazila|mutazilita]] vallási nézetekkel, illetve a híres, spirális [[szamarrai mecset]] megépítése. Meggyilkolásával tört ki az ún. [[szamarrai anarchia]], ami végzetesen meggyengítette a kalifátust. |
'''I. Al-Mutavakkil ala l-láh''' ([[arab írás|arab betűkkel]] المتوكل على الله – al-Mutawakkil ʿalā l-lāh), eredeti nevén '''Abu l-Fadl Dzsaafar''' (arabul أبو الفضل جعفر – Abū l-Faḍl Ǧaʿfar; [[822]]. [[március]]a – [[Mezopotámia]], [[Szamarra]], [[861]]. [[december 11.]]<ref name=kimikor>{{Kimikor-régi}}, 146. oldal</ref>), [[al-Mutaszim]] fia volt az [[Abbászida-dinasztia]] tizedik [[kalifa|kalifája]] (uralkodott [[847]]-től haláláig). Melléknevének (al-Mutavakkil ala l-láh) jelentése: [Istenre] hagyatkozó. Testvérétől, [[al-Vászik kalifa|al-Vásziktól]] örökölte a trónt. Nevéhez fűződik a szakítás a [[mutazila|mutazilita]] vallási nézetekkel, illetve a híres, spirális [[szamarrai mecset]] megépítése. Meggyilkolásával tört ki az ún. [[szamarrai anarchia]], ami végzetesen meggyengítette a kalifátust. |
||
Al-Mutavakkil trónra lépése előtt nem töltött be politikai szerepet, és elődeinél jóval kevésbé érdekelték a művészetek is (igaz, [[Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi]]t udvari költőjévé fogadta). Vallási tekintetben ráadásul erősen eltérő nézeteket vallott rokonainál, lévén a szunnita ortodoxia elkötelezett híve. Ennek jegyében trónra lépve eltörölte a [[mutazilita]] tant érvényre juttató [[mihna|mihnát]], véget vetve az [[Ahmad ibn Hanbal]] vezette [[ulema]] ellenállását [[827]] óta őrlő üldözésnek. A kalifa nem csak elhatárolódott a nem ortodox irányzatoktól, hanem kifejezetten ellenségesen viszonyult minden ilyesmihez. [[848]]-ban magához rendelte a síiták egyik vezetőjét, a tizedik [[imám]]nak tekintett [[Ali al-Hádi]]t, akit kisfiával együtt házi őrizetbe helyezett fővárosában, [[Szamarra|Szamarrában]]. A síiták számára megtiltotta [[al-Huszajn ibn Ali|Huszajn]] imám kerbelai sírjának zarándoklat-jellegű felkeresését. Több diszkriminatív intézkedést is hozott az egyébként védett [[kereszténység|keresztény]] és [[zsidók|zsidó]] alattvalókkal szemben is. |
Al-Mutavakkil trónra lépése előtt nem töltött be politikai szerepet, és elődeinél jóval kevésbé érdekelték a művészetek is (igaz, [[Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturi]]t udvari költőjévé fogadta). Vallási tekintetben ráadásul erősen eltérő nézeteket vallott rokonainál, lévén a szunnita ortodoxia elkötelezett híve. Ennek jegyében trónra lépve eltörölte a [[mutazilita]] tant érvényre juttató [[mihna|mihnát]], véget vetve az [[Ahmad ibn Hanbal]] vezette [[ulema]] ellenállását [[827]] óta őrlő üldözésnek. A kalifa nem csak elhatárolódott a nem ortodox irányzatoktól, hanem kifejezetten ellenségesen viszonyult minden ilyesmihez. [[848]]-ban magához rendelte a síiták egyik vezetőjét, a tizedik [[imám]]nak tekintett [[Ali al-Hádi]]t, akit kisfiával együtt házi őrizetbe helyezett fővárosában, [[Szamarra|Szamarrában]]. A síiták számára megtiltotta [[al-Huszajn ibn Ali|Huszajn]] imám kerbelai sírjának zarándoklat-jellegű felkeresését. Több diszkriminatív intézkedést is hozott az egyébként védett [[kereszténység|keresztény]] és [[zsidók|zsidó]] alattvalókkal szemben is. |
A lap 2013. április 12., 12:05-kori változata
al-Mutavakkil ala l-láh | |
Abu l-Fadl Dzsaafar al-Mutavakkil ala l-láh | |
Arab kalifa | |
Uralkodási ideje | |
847. augusztusa – 861. december 11. | |
Elődje | al-Vászik kalifa |
Utódja | al-Muntaszir kalifa |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Abbászidák |
Született | 822. márciusa Szamarra |
Elhunyt | 861. december 11. (39 évesen) Szamarra |
Édesapja | al-Mutaszim kalifa |
Testvére(i) | |
Gyermekei | al-Muntaszir kalifa al-Mutazz kalifa al-Mutamid kalifa al-Muvaffak (régens) |
A Wikimédia Commons tartalmaz al-Mutavakkil ala l-láh témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Al-Mutavakkil ala l-láh (arab betűkkel المتوكل على الله – al-Mutawakkil ʿalā l-lāh), eredeti nevén Abu l-Fadl Dzsaafar (arabul أبو الفضل جعفر – Abū l-Faḍl Ǧaʿfar; 822. márciusa – Mezopotámia, Szamarra, 861. december 11.[1]), al-Mutaszim fia volt az Abbászida-dinasztia tizedik kalifája (uralkodott 847-től haláláig). Melléknevének (al-Mutavakkil ala l-láh) jelentése: [Istenre] hagyatkozó. Testvérétől, al-Vásziktól örökölte a trónt. Nevéhez fűződik a szakítás a mutazilita vallási nézetekkel, illetve a híres, spirális szamarrai mecset megépítése. Meggyilkolásával tört ki az ún. szamarrai anarchia, ami végzetesen meggyengítette a kalifátust.
Al-Mutavakkil trónra lépése előtt nem töltött be politikai szerepet, és elődeinél jóval kevésbé érdekelték a művészetek is (igaz, Valíd ibn Ubajd Alláh al-Buhturit udvari költőjévé fogadta). Vallási tekintetben ráadásul erősen eltérő nézeteket vallott rokonainál, lévén a szunnita ortodoxia elkötelezett híve. Ennek jegyében trónra lépve eltörölte a mutazilita tant érvényre juttató mihnát, véget vetve az Ahmad ibn Hanbal vezette ulema ellenállását 827 óta őrlő üldözésnek. A kalifa nem csak elhatárolódott a nem ortodox irányzatoktól, hanem kifejezetten ellenségesen viszonyult minden ilyesmihez. 848-ban magához rendelte a síiták egyik vezetőjét, a tizedik imámnak tekintett Ali al-Hádit, akit kisfiával együtt házi őrizetbe helyezett fővárosában, Szamarrában. A síiták számára megtiltotta Huszajn imám kerbelai sírjának zarándoklat-jellegű felkeresését. Több diszkriminatív intézkedést is hozott az egyébként védett keresztény és zsidó alattvalókkal szemben is.
Al-Mutavakkil idején ütközött ki igazán az atyja által felállított, leginkább török származású lovasíjász erőket tömörítő rabszolgahadsereg hátránya. A fokozatosan felállított alakulatok állandó konfliktusban voltak a régebbi, arab és horászáni erőkkel, de egymással is. Ez ahhoz a helyzethez vezetett, hogy a hadsereg vezetői nem merték megkockáztatni, hogy Szamarrát elhagyva elveszítsék udvarban szerzett pozícióikat, magukat riválisaik intrikáinak célpontjává téve. A központi hadjáratok így megritkultak, és legfeljebb kisebb belső lázadások leverésére szorítkoztak. Mindebből leginkább az ismét megerősödő Bizánci Birodalom tudott hasznot húzni, amelynek flottája 853-ban és 859-ben Damietta egyiptomi tengeri támaszpontját támadta, és az anatóliai határon is sorra foglalta el az erődöket a muszlimoktól.
Al-Mutavakkilt fia, al-Muntaszir gyilkoltatta meg egyes török tisztekkel összefogva, miután attól tartott, hogy megváltoztatja a számára kedvező öröklési rendet. A gyilkosságnak egyúttal al-Mutavakkil mindenható vezíre, az egyébként szintén török származású al-Fath ibn Hákán is áldozatául esett. A gyilkosság jelentette az ún. szamarrai anarchia kezdetét, amely mintegy harminc éven át dühöngött, és az Abbászida Kalifátus ideiglenes széteséséhez vezetett.
Jegyzetek
- ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez: császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Budapest: Springer Hungarica Kiadó Kft. 1994. ISBN 963 7775 43 9 , 146. oldal
További információk
- The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
- Cahen, Claude: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Budapest, Gondolat, 1989.
Lásd még
Elődje: al-Vászik |
|
Utódja: al-Muntaszir |