„Sablon:Vitrin/3” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Aros (vitalap | szerkesztései) Frissítés |
Aros (vitalap | szerkesztései) Képcsere |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
====[[Kék bálna]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 21.)==== |
====[[Kék bálna]] (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 21.)==== |
||
[[Fájl: |
[[Fájl:Anim1755 - Flickr - NOAA Photo Library.jpg|bélyegkép|250px|Kék bálna]] |
||
A '''kék bálna''' vagy '''óriás bálna''' ''(Balaenoptera musculus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[cetek]] ''(Cetacea)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[sziláscetek]] ''(Mysticeti)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] és a [[barázdásbálna-félék]] ''(Balaenopteridae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. |
A '''kék bálna''' vagy '''óriás bálna''' ''(Balaenoptera musculus)'' az [[emlősök]] ''(Mammalia)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[cetek]] ''(Cetacea)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], ezen belül a [[sziláscetek]] ''(Mysticeti)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] és a [[barázdásbálna-félék]] ''(Balaenopteridae)'' [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[faj]]. |
||
A lap 2013. február 2., 01:59-kori változata
Kék bálna (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 21.)
A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
A kék bálna a 30 méteres hosszával és a 180 tonnás, vagy ennél is nagyobb testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett.
Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a B. m. brevicaudát (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük krill, más néven világítórákok.
A 20. század elejéig, még mielőtt az ember ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-es évben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5000–12 000 kék bálna létezik, öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Az újabb számlálások, amelyek a törpe alfajokat is jobban szemügyre vették, azt mutatják, hogy a korábbi példányszám jóval kisebb a mainál. Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az Antarktisz vizeiben körülbelül 202 000–311 000, de valószínűbb, hogy 239 000 kék bálna élhetett. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül 2000 óriás bálna van. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön, még két-két csoport létezik.