„Sajátos nevelési igény” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Uniós törekvések: körülmények |
|||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
== Uniós törekvések == |
== Uniós törekvések == |
||
Az Európai Unió arra törekszik, hogy a fogyatékos és a részképességzavaros gyerekek együtt tanulhassanak az ép gyerekekkel. Ezt az oktatási formát inklúziónak, vagy inklúzív nevelésnek nevezik. A törekvéseknek az a legfőbb oka, hogy a szegregált intézmények ugyan jól fejlesztik a képességeket, de emellett az oktatás színvonala sokszor nagyon alacsony, amire néha maguk a fogyatékosok is felhívják a közvélemény figyelmét. Ez rontja esélyüket arra, hogy a későbbiekben dolgozni tudjanak. |
Az Európai Unió arra törekszik, hogy a fogyatékos és a részképességzavaros gyerekek együtt tanulhassanak az ép gyerekekkel. Ezt az oktatási formát inklúziónak, vagy inklúzív nevelésnek nevezik. A törekvéseknek az a legfőbb oka, hogy a szegregált intézmények ugyan jól fejlesztik a képességeket, de emellett az oktatás színvonala sokszor nagyon alacsony, amire néha maguk a fogyatékosok is felhívják a közvélemény figyelmét. Ez rontja esélyüket arra, hogy a későbbiekben dolgozni tudjanak. |
||
A jelentések rámutatnak arra, hogy a társadalom peremén élő népességből aránylag többen kerülnek gyógypedagógiai iskolába, mint a többségi társadalomból. A speciális képzések sokszor elveszik az időt a tulajdonképpeni tanulnivalóktól. Mindazonáltal mérlegelni kell, hogy az integrált nevelésben rendelkezésre áll-e a megfelelő gyógypedagógiai kapacitás, és a megfelelő rugalmasság mind a tantervek, mind az intézmények részéről. Megállapítják, hogy a rosszabb tárgyi tudás miatt a felsőoktatásban is kevesebb a fogyatékos hallgató, mint ami arányos lenne, és hogy aki mégis sikeresen szerez diplomát, az is nehezebben helyezkedik el, mint az épek. A rokkantsági ellátások csökkentése és szigorítása, bizonytalanná tétele veszélyezteti a fogyatékosok megélhetését és a társadalomba való beilleszkedését. Az adatok ugyanakkor hiányosak. |
|||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
A lap 2012. november 20., 20:26-kori változata
 |
Ez a szócikk nem éri el a csonkszintet.
Ez a lap témáját tekintve fontos lehet a Wikipédiának, de jelenleg annyira kevés a hasznos tartalma, hogy nem éri el a csonkszintet. Ha 5 napon belül a lapot senki nem bővíti legalább csonkszintre, törölni fogjuk. Ha , távolítsd el a {{szubcsonk}}(?) jelzést. Itt olvashatsz arról, hogy miért töröljük a csonkszintet el nem érő lapokat: Mi a baj a szubcsonkokkal? Adminisztrátoroknak: mielőtt törlöd a lapot, ne felejtsd el megnézni a laptörténetét (viszonylag sűrűn előfordul, hogy indokolatlan törlés vagy más baleset folytán lett szubcsonk valamiből), és fontold meg, hogy nem érdemes-e listázni a kért cikkek között, vagy hogy nem lenne-e jobb cikkjelöltté minősíteni. | A szubcsonkjelzés dátuma: 2012. november 19., 22:14 (CET) |
Definíció
A sajátos nevelési gény definíciója a közoktatási törvény szerint:
121. § (1) E törvény alkalmazásában
- 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján
- a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
- b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);
- (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.
- 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása.
Tehát a sérült, fogyatékos vagy részképességzavaros gyerek gyógypedagógiai fejlesztésre szorul. A közoktatási törvény szerint joguk is van ehhez a fejlesztéshez.
Eredete, előzmények
Más országok interpretálásában
Uniós törekvések
Az Európai Unió arra törekszik, hogy a fogyatékos és a részképességzavaros gyerekek együtt tanulhassanak az ép gyerekekkel. Ezt az oktatási formát inklúziónak, vagy inklúzív nevelésnek nevezik. A törekvéseknek az a legfőbb oka, hogy a szegregált intézmények ugyan jól fejlesztik a képességeket, de emellett az oktatás színvonala sokszor nagyon alacsony, amire néha maguk a fogyatékosok is felhívják a közvélemény figyelmét. Ez rontja esélyüket arra, hogy a későbbiekben dolgozni tudjanak.
A jelentések rámutatnak arra, hogy a társadalom peremén élő népességből aránylag többen kerülnek gyógypedagógiai iskolába, mint a többségi társadalomból. A speciális képzések sokszor elveszik az időt a tulajdonképpeni tanulnivalóktól. Mindazonáltal mérlegelni kell, hogy az integrált nevelésben rendelkezésre áll-e a megfelelő gyógypedagógiai kapacitás, és a megfelelő rugalmasság mind a tantervek, mind az intézmények részéről. Megállapítják, hogy a rosszabb tárgyi tudás miatt a felsőoktatásban is kevesebb a fogyatékos hallgató, mint ami arányos lenne, és hogy aki mégis sikeresen szerez diplomát, az is nehezebben helyezkedik el, mint az épek. A rokkantsági ellátások csökkentése és szigorítása, bizonytalanná tétele veszélyezteti a fogyatékosok megélhetését és a társadalomba való beilleszkedését. Az adatok ugyanakkor hiányosak.