„Szapolyai Miklós” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Szapolyai Miklós''' (? – [[1468]]) erdélyi püspök, [[Szapolyai Imre]] nádor idősebb öccse. |
'''Szapolyai Miklós''' (? – [[1468]]) erdélyi püspök, [[Szapolyai Imre]] nádor idősebb öccse. |
||
Bátyja, Imre eszközölte ki számára [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynál]] az erdélyi püspökséget. {{refhely|Neumann, História 2012/2|9. o}} Mátyás 1461-ben nevezte ki, |
Bátyja, Imre eszközölte ki számára [[I. Mátyás magyar király|Mátyás királynál]] az erdélyi püspökséget. {{refhely|Neumann, História 2012/2|9. o}} Mátyás 1461-ben nevezte ki, ekkor gyakorolva először [[főkegyúri jog]]át. A pápai megerősítést pedig [[1462]]. [[április 26]]-án kapta meg. [[II. Pius pápa]] nem engedte el neki kérése és a velencei álamtanács közvetítése ellenére sem a püspöki annatáat, amelyeket Miklós ígérete szerint a török elleni 400 fős lovasság felállítására kellett felhasználni. {{refhely|Locsmándi|59. o.}} |
||
Az [[1467]]-es erdélyi felkelés idején játszott szerepe nem ismert, mindenesetre halála után a király elrendelte a gyulafehérvári püspöki vár lebontását, hogy ezzel is csökkentse a püspöki hatalmat. {{refhely|Locsmándi|60. o.}} |
|||
Bátyja halálakor öccsével együtt 20 vár birtokosa volt, ennél többet a királyon kívül csak Mátyás törvénytelen fia, [[Corvin János]] herceg mondhatott magáénak. {{refhely|Neumann, História 2012/2|9. o}} |
Bátyja halálakor öccsével együtt 20 vár birtokosa volt, ennél többet a királyon kívül csak Mátyás törvénytelen fia, [[Corvin János]] herceg mondhatott magáénak. {{refhely|Neumann, História 2012/2|9. o}} |
||
A lap 2012. május 8., 06:07-kori változata
Szapolyai Miklós (? – 1468) erdélyi püspök, Szapolyai Imre nádor idősebb öccse.
Bátyja, Imre eszközölte ki számára Mátyás királynál az erdélyi püspökséget. [1] Mátyás 1461-ben nevezte ki, ekkor gyakorolva először főkegyúri jogát. A pápai megerősítést pedig 1462. április 26-án kapta meg. II. Pius pápa nem engedte el neki kérése és a velencei álamtanács közvetítése ellenére sem a püspöki annatáat, amelyeket Miklós ígérete szerint a török elleni 400 fős lovasság felállítására kellett felhasználni. [2]
Az 1467-es erdélyi felkelés idején játszott szerepe nem ismert, mindenesetre halála után a király elrendelte a gyulafehérvári püspöki vár lebontását, hogy ezzel is csökkentse a püspöki hatalmat. [3]
Bátyja halálakor öccsével együtt 20 vár birtokosa volt, ennél többet a királyon kívül csak Mátyás törvénytelen fia, Corvin János herceg mondhatott magáénak. [4]
Hivatkozások
- ↑ Neumann, História 2012/2 9. o
- ↑ Locsmándi 59. o.
- ↑ Locsmándi 60. o.
- ↑ Neumann, História 2012/2 9. o
Források
- ↑ Neumann, História 2012/2: Neumann Tibor. „Út a királyi trónig – A Szapolyaiak: Imre, István és János király”. História (2012/2). HU ISSN 01392409. Index:25384.
- ↑ Locsmándi: Locsmándi Dániel: A Szapolyai testvérek története – Egy eltérő életpálya – Szapolyai Miklós. (Hozzáférés: 2012. május 8.)