„Hajdúváros” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2007. január 13., 13:04-kori változata

A hajdúvárosok alatt az 1876. XXXIII. t.-c.-kel Hajdu vármegyébe kebelezett hat hajdúvárost, Nánást, Dorogot, Böszörményt, Hadházt, Szoboszlót és Vámos-Pércset értjük a történelmi Hajdúság régióban. A hajdúvárosokhoz szokták sorolni Polgárt is.

Kialakulása

Szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad hajdú, akiket Bocskay István erdélyi fejedelem 1605. december 12-én (Korponán) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.

Városi statútum

Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad éspedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) közös tulajdona volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis) örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.

A valamikori Hajdú-kerület

Hajdu-kerület azelőtt a hajdúknak önálló törvényhatósága, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a hajdú-kerületet 9 szabolcs-vármegyei és 3 biharvármegyei község, valamint Debrecen szabad királyi város területével Hajdú vármegyévé egyesítette, Debrecen székhellyel.

Külső hivatkozások

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''hajdúvárosok''' alatt az 1876. XXXIII. t.-c.-kel [[Hajdú vármegye|Hajdu vármegyébe]] kebelezett hat hajduvárost, [[Hajdúnánás|Nánást]], [[Hajdúdorog|Dorogot]], [[Hajdúböszörmény|Böszörményt]],[[Hajdúhadház| Hadházt]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszlót]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércset]] értjük.
+A '''hajdúvárosok''' alatt az 1876. XXXIII. t.-c.-kel [[Hajdú vármegye|Hajdu vármegyébe]] kebelezett hat hajdúvárost, [[Hajdúnánás|Nánást]], [[Hajdúdorog|Dorogot]], [[Hajdúböszörmény|Böszörményt]],[[Hajdúhadház| Hadházt]], [[Hajdúszoboszló|Szoboszlót]] és [[Vámospércs|Vámos-Pércset]] értjük a történelmi [[Hajdúság]] régióban. A hajdúvárosokhoz szokták sorolni [[Polgár]]t is.
-==Kialalkulása==
+==Kialakulása==
+Szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad [[hajdúk|hajdú]], akiket [[Bocskay István]] erdélyi fejedelem [[1605]]. [[december 12]]-én ([[Korpona|Korponán]]) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a [[jászok]] és [[kunok]] szabadságához nagyon hasonlított.
-Szabadságuknak alapítói, a 9254 szabad hajdu, akiket [[Bocskay István]] erdélyi fejedelem 1605 dec. 12. (Korponán) megnemesített. Azonban sem ez, sem több erdélyi fejedelemtől nyert privilégiumaik a magyar törvényhozás részéről nemesi jogok törvényes alapjául el nem ismertetvén, a hajdúvárosok kerületének lakosai nem nemesek ugyan, de sajátságos szabadságnak birtokában voltak, mely a jászok és kunok szabadságához nagyon hasonlított.
 ==Városi statútum==
+Municipális statutumaikat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad éspedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statútumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis'') örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
+==A valamikori Hajdú-kerület==
-Municipális statutimaukat a hajdúvárosok az 1791. LXVII. törv.-cikk által kiküldött bizottmánynak (deputatio pubblico-politica) mutatták be, ily cim alatt: ''Hajdonicalium Oppidorum Statuta et vigentes consuetudines circa empptiones et venditiones jurium possessionariorum introduitae'' (a fekvő birtok eladására és vételére vonatkozó statutumok és szokások) és ''Statuta et municipales consuetudines Districtus Oppidorum Hajdonicalium in foriseorum judiciariis observari solitae''. A fekvő birtokra vonatkozólag különösen megjegyzendő, hogy az nem nemesi, de szabad és pedig (a 9254 hajdunak Bocskay által adományozott) [[közös tulajdon]]a volt, amelyből különös statutumok által szabályozott egyéni szabad birtok alakult; s hogy miután a hajdúvárosokban az adományozás mindig mindkét ágra szállott (''militibus nostris hajdonibus haeredibusque et posteritatibus ipsorum utriusque sexus universis'') örökösödési viszonyaikban a hajdúvárosok a mindkét ágbelieket illető nemesi vagyon szabályozását követték.
+Hajdu-kerület azelőtt a hajdúknak önálló törvényhatósága, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a hajdú-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyévé]] egyesítette, Debrecen székhellyel.
-==A Hajdu-kerület==
-Hajdu-kerület azelőtt a hajduknak önálló törvényhatósága, amelynek területe 966,2 km2, lakóinak száma (1870) 62914 volt. A kerület a 6 hajdúvárosból állt. Székhelye Böszörmény volt. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a hajdu-kerületet 9 [[Szabolcs vármegye|szabolcs-vármegyei]] és 3 [[Bihar vármegye|biharvármegyei]] község, valamint [[Debrecen]] [[szabad királyi város]] területével Hajdu vármegyévé egyesítette, Debrecen székhellyel.
 {{pallas}}