Cillei Frigyes

Cillei Frigyes

Cillei Frigyes (1379 – 1454. június 19./július 13.) stájerországi és magyar nemes, birodalmi herceg, a Cillei család tagja.

Élete

Cillei Hermann gróf, horvát-szlavón bán és Schaunbergi Anna grófnő legidősebb gyermeke volt. Húgai közül Borbála Zsigmond magyar király felesége lett, Anna Garai Miklós nádorhoz ment feleségül, míg Erzsébet V. Henrik görzi gróf nejeként fejezte be életét.

Frigyes apjával együtt 1408-ban a Sárkányrend egyik alapító tagja volt. Később 1411-ben Ozorai Pipó mellett a Velence elleni sereg vezére volt, majd sógora társaságában részt vett a konstanzi zsinaton. Nagy port kavart, hogy 1422-ben meggyilkolta első feleségét, Frangepán Erzsébetet, hogy feleségül vehesse szeretőjét, Dešnić Veronikát. A Frangepánok vádat emeltek ellene Zsigmond királynál, aki elítéltette és apjának adta őrizetre. Apja Obercilli várába záratta, Veronikát pedig Osterwitz várában megfojtatta. Apja örökségéből is kitagadta, azonban amikor 1426-ban Hermann nevű öccse hirtelen meghalt, újra Frigyes lett a Cillei-vagyon örököse. Hamarosan kegyelmet kapott, sőt 1426 végén erdélyi vajdává történő kinevezése is szóba jött. 1440-ben, majd 1447-1454 között szlavón báni címet viselt.

Gyermekei

• (1. feleségétől)
  • Cillei Ulrik (1406-1456), felesége Brankovics Katalin (megh. 1490/92), 2 fiú 1 lány, akik gyermekkorukban meghaltak:
    • Cillei Erzsébet (1441–1455), Hunyadi Mátyás jegyese
• (2. feleségétől)
  • Frigyes karthauzi szerzetes

Emellett szeretőitől két további gyermeke született:

• • János ( -1462 januárja után)akit a pápa 1447 november 15-én törvényesített
  • Ismeretlen nevű leány ( -1474 előtt)aki feleségül ment Vlatko humi herceghez