„Lemuralia” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: lt:Lemūrijos |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: hy:Լեմուրիա; kozmetikai változtatások |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
===A katolikus egyházban=== |
===A katolikus egyházban=== |
||
[[609]]-ben vagy [[610]]-ben a Lemuralia utolsó napján, [[május 13.|május 13-án]] szentelte [[IV. Bonifác pápa]] a [[Szent Szűz]]nek és az összes vértanuknak a [[róma]]i [[Római Pantheon| |
[[609]]-ben vagy [[610]]-ben a Lemuralia utolsó napján, [[május 13.|május 13-án]] szentelte [[IV. Bonifác pápa]] a [[Szent Szűz]]nek és az összes vértanuknak a [[róma]]i [[Római Pantheon|Pantheont]] és ez a ''dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres'' ünnep (Mária és a vértanuk ünnepe) eredete. |
||
A hivatalos egyházi álláspont ezt tagadja, egyes [[kultúrtörténet|kultúrtörténészek]] szerint azonban a pogány ünnep krisztianizálásaként született a [[Mindenszentek]] ünnepe, amelyet először május 13-án tartottak és csak később (a [[8. század]]ban) helyezték [[november 1.|november 1-jére]], amikor a Lemuralia ünnep már feledésbe merült. [[III. Gergely pápa]] ([[731]] – [[741]]) volt, aki a mindenszenteknek szentelt egy kápolnát a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter bazilikában]] és november 1-re helyezte napjukat. |
A hivatalos egyházi álláspont ezt tagadja, egyes [[kultúrtörténet|kultúrtörténészek]] szerint azonban a pogány ünnep krisztianizálásaként született a [[Mindenszentek]] ünnepe, amelyet először május 13-án tartottak és csak később (a [[8. század]]ban) helyezték [[november 1.|november 1-jére]], amikor a Lemuralia ünnep már feledésbe merült. [[III. Gergely pápa]] ([[731]] – [[741]]) volt, aki a mindenszenteknek szentelt egy kápolnát a [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter bazilikában]] és november 1-re helyezte napjukat. |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
[[de:Lemuria (Fest)]] |
[[de:Lemuria (Fest)]] |
||
[[es:Lemuralia]] |
[[es:Lemuralia]] |
||
[[hy:Լեմուրիա]] |
|||
[[it:Lemuria (cerimonie)]] |
[[it:Lemuria (cerimonie)]] |
||
[[la:Lemuralia]] |
[[la:Lemuralia]] |
A lap 2012. március 13., 19:38-kori változata
A Lemuralia vagy Limuria a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek a során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból.
Az undorítónak és rosszindulatónak tartott, nyugvást nem lelő halottakat (latinul larvae vagy lemures) babáldozattal engesztelték ki. A rítus napjaiban a Vesta-szüzek az évszak első búzakalászaiból szent sós süteményt (mola salsa) készítettek.
Az ünnep ideje
A Juliánus-naptár szerint a Lemuralia három napja május 9., 11 és 13 volt. A mítosz szerint az ünnepet a városalapító Romulus indította el, hogy kibékítse meggyilkolt testvére, Remus szellemét (Ovidius: Fasti, 473ff).
Szokások
Ovidius leírja, hogy az ünnep során azzal igyekeznek kibékíteni a kísérteteket, avagy elűzni őket, hogy mezítláb járnak és fekete babot dobnak át a válluk felett éjszaka. A háztartás fejének volt az a dolga, hogy éjfélkor felkeljen, mezítláb körbejárja a házat, fekete babot szórjon szét és kilencszer ismételje: „E babszemekkel felmentem magam és az enyéimet.” A ház lakói pedig, rézedényeket ütögetve, ezt ismételgették: „Atyáim és őseim szellemei, távozzatok.”
Továbbélő hagyomány
A néphagyományban
Már Ovidius megemlíti azt a hagyományt, hogy májusban nem szabad házasodni, mert akkor van a Lemuralia ünnep, ami rossz ómen volna a házasulandókra nézve. Ezt írja:
- „Férjhez az ünnepeken nem megy sem a lány, sem az özvegy,
- mert, aki férjhez megy, mind rövid életű lesz.
- Éppen ezért mondják, ha becsülöd a példabeszédet:
- mind májusban megy férjhez a csúnya leány.”
- (Ovidius: Fasti, V. 487-490. Gaál László fordítása)
Erről szól a római közmondás is: Mense Maio malae nubent („Rosszul házasodik, aki májusban házasodik”.) A hagyomány, hogy májusban nem szokás házasodni, jóval túlélte a római birodalmat és vallást, erről tanuskodik az az angol közmondás is, amely szerint a májusi házasságok balszerencsések. [1]
A katolikus egyházban
609-ben vagy 610-ben a Lemuralia utolsó napján, május 13-án szentelte IV. Bonifác pápa a Szent Szűznek és az összes vértanuknak a római Pantheont és ez a dedicatio Sanctae Mariae ad Martyres ünnep (Mária és a vértanuk ünnepe) eredete.
A hivatalos egyházi álláspont ezt tagadja, egyes kultúrtörténészek szerint azonban a pogány ünnep krisztianizálásaként született a Mindenszentek ünnepe, amelyet először május 13-án tartottak és csak később (a 8. században) helyezték november 1-jére, amikor a Lemuralia ünnep már feledésbe merült. III. Gergely pápa (731 – 741) volt, aki a mindenszenteknek szentelt egy kápolnát a Szent Péter bazilikában és november 1-re helyezte napjukat.
Halloween
Ez utóbbi dátum egybeesett a kelta Samhain ünneppel, amely előbb összeolvadt a keresztény ünneppel, majd ebből fejlődött ki a világi Halloween ünnep is. Ez utóbbi sok tekintetben a korábbi pogány hagyományhoz való visszatérést jelenti.
Japán
A Lemuráliával nincs kimutathatató kapcsolatban, de hasonló szelleműző szokást őrzött meg a japán Setsubun ünnep.