„Vásárhelyi Zoltán” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor: 1. sor:
'''Vásárhelyi Zoltán''' ([[Kecskemét]], [[1900]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1977]]. [[január 27.]]) [[Kossuth-díj]]as karnagy, zenepedagógus.
'''Vásárhelyi Zoltán''' ([[Kecskemét]], [[1900]]. [[március 2.]] – [[Budapest]], [[1977]]. [[január 27.]]) [[Kossuth-díj]]as karnagy, zenepedagógus.


== Élete ==
== Élete, munkássága ==
Zenei tanulmányait Kecskemétem kezdte, hegedülni tanult. A gimnázium után beiratkozott az [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára]], ahol [[Kemény Rezső]]nél és [[Bloch József]]nél hegedűt tanult. Ezzel párhuzamosan a zeneszerzés tanszakra is beiratkozott, ahol [[Siklós Albert]], [[Weiner Leó]] és [[Kodály Zoltán]] növendéke volt. A hegedű tanszakon 1921-ben szerezte meg diplomáját, a zeneszerzés szakon 1924-ben végzett. Utóbbi végbizonyítványát csak jóval később, 1941-ben szerezte meg, mert előbb [[Észtország]]ba, majd [[Norvégia|Norvégiába]] szegődött zenekari muzsikusnak (hangversenymester is volt), a szintén hegedűs Ödön bátyjával.
Zenei tanulmányait Kecskemétem kezdte, hegedülni tanult. A gimnázium után beiratkozott az [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára]], ahol [[Kemény Rezső]]nél és [[Bloch József]]nél hegedűt tanult. Ezzel párhuzamosan a zeneszerzés tanszakra is beiratkozott, ahol [[Siklós Albert]], [[Weiner Leó]] és [[Kodály Zoltán]] növendéke volt. A hegedű tanszakon 1921-ben szerezte meg diplomáját, a zeneszerzés szakon 1924-ben végzett. Utóbbi végbizonyítványát csak jóval később, 1941-ben szerezte meg, mert előbb [[Észtország]]ba, majd [[Norvégia|Norvégiába]] szegődött zenekari muzsikusnak (hangversenymester is volt), a szintén hegedűs Ödön bátyjával.


1926-ban hazatért, és M. Boton Pál (1884–1953), a kecskeméti Városi Zeneiskola igazgatója felkérésére hegedű- és karénektanár lett az intézményben. Kecskemétre utazása előtt találkozott Kodállyal, aki azt tanácsolta neki, hogy alakítson kórust a városban. A zeneiskolának már működött nőikar, és gyermekkar is volt. Vásárhelyi azonban még jó ideig hegedűsként, hegedűtanárként tevékenykedett a városban, de érdeklődése egyre inkább a kórusmuzsika felé fordult. Már 1929 végén és 1930 elején Kodály gyermekkari műsort szervezett. Az iskolai énekkarok mellett műkedvelőkből megalakította a Kecskeméti Városi Dalárdát. Munkálkodása során olyan szintet értek el, hogy hamarosan klasszikus és kortárs zeneszerzők műveinek sorát mutathatták be. A régi szerzők művei közül előadták például [[Heinrich Schütz]] ''Máté passió''ját és [[Henry Purcell]] ''[[Dido és Aeneas]]'' című operáját ([[Angol nyelv|angolul]]). Kodály Zoltán művei közül többet ő mutatott be, fontos megemlíteni például az ''Öregek'', az ''Akik mindig elkésnek'', a ''Jézus és a kufárok'' és a ''Molnár Anna'' előadásait. [[Bartók Béla]] kórusművei közül a ''Falun'' és a ''Magyar népdalok'' magyarországi részbeni bemutatója, valamint az ''egyneműkarok'' többségének premierje fűződik a nevéhez.
1926-ban hazatért, és M. Boton Pál (1884–1953), a kecskeméti Városi Zeneiskola igazgatója felkérésére hegedű- és karénektanár lett az intézményben. Kecskemétre utazása előtt találkozott Kodállyal, aki azt tanácsolta neki, hogy alakítson kórust a városban. A zeneiskolának már működött nőikar, és gyermekkar is volt. Vásárhelyi azonban még jó ideig hegedűsként, hegedűtanárként tevékenykedett a városban, de érdeklődése egyre inkább a kórusmuzsika felé fordult. Már 1929 végén és 1930 elején Kodály gyermekkari műsort szervezett. Az iskolai énekkarok mellett műkedvelőkből megalakította a Kecskeméti Városi Dalárdát. Munkálkodása során olyan szintet értek el, hogy hamarosan klasszikus és kortárs zeneszerzők műveinek sorát mutathatták be. A régi szerzők művei közül előadták például [[Heinrich Schütz]] ''Máté passió''ját és [[Henry Purcell]] ''[[Dido és Aeneas]]'' című operáját ([[Angol nyelv|angolul]]). Kodály Zoltán művei közül többet ő mutatott be, fontos megemlíteni például az ''Öregek'', az ''Akik mindig elkésnek'', a ''Jézus és a kufárok'' és a ''Molnár Anna'' előadásait. [[Bartók Béla]] kórusművei közül a ''Falun'' és a ''Magyar népdalok'' magyarországi részbeni bemutatója, valamint az ''egyneműkarok'' többségének premierje fűződik a nevéhez.

Vásárhelyi 1942-ben lett a [[budapest]]i [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneművészeti Főiskola]] tanára, 1949-től pedig a karvezetőképző tanára lett. Közben több munkáskórust és üzemi énekkart is vezetett. 1946-tól a Munkásdalosszövetség országos karnagya volt, a Vásárhelyi-kórussal 1947-ben első díjat nyert a [[llangollen]]i nemzetközi kórusversenyen, a [[Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak|MÁVAG]] Acélhang férfikórusával pedig az 1948-as budapesti nemzetközi versenyen lett első díjas.


== Források ==
== Források ==

A lap 2012. február 25., 23:36-kori változata

Vásárhelyi Zoltán (Kecskemét, 1900. március 2.Budapest, 1977. január 27.) Kossuth-díjas karnagy, zenepedagógus.

Élete, munkássága

Zenei tanulmányait Kecskemétem kezdte, hegedülni tanult. A gimnázium után beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiára, ahol Kemény Rezsőnél és Bloch Józsefnél hegedűt tanult. Ezzel párhuzamosan a zeneszerzés tanszakra is beiratkozott, ahol Siklós Albert, Weiner Leó és Kodály Zoltán növendéke volt. A hegedű tanszakon 1921-ben szerezte meg diplomáját, a zeneszerzés szakon 1924-ben végzett. Utóbbi végbizonyítványát csak jóval később, 1941-ben szerezte meg, mert előbb Észtországba, majd Norvégiába szegődött zenekari muzsikusnak (hangversenymester is volt), a szintén hegedűs Ödön bátyjával.

1926-ban hazatért, és M. Boton Pál (1884–1953), a kecskeméti Városi Zeneiskola igazgatója felkérésére hegedű- és karénektanár lett az intézményben. Kecskemétre utazása előtt találkozott Kodállyal, aki azt tanácsolta neki, hogy alakítson kórust a városban. A zeneiskolának már működött nőikar, és gyermekkar is volt. Vásárhelyi azonban még jó ideig hegedűsként, hegedűtanárként tevékenykedett a városban, de érdeklődése egyre inkább a kórusmuzsika felé fordult. Már 1929 végén és 1930 elején Kodály gyermekkari műsort szervezett. Az iskolai énekkarok mellett műkedvelőkből megalakította a Kecskeméti Városi Dalárdát. Munkálkodása során olyan szintet értek el, hogy hamarosan klasszikus és kortárs zeneszerzők műveinek sorát mutathatták be. A régi szerzők művei közül előadták például Heinrich Schütz Máté passióját és Henry Purcell Dido és Aeneas című operáját (angolul). Kodály Zoltán művei közül többet ő mutatott be, fontos megemlíteni például az Öregek, az Akik mindig elkésnek, a Jézus és a kufárok és a Molnár Anna előadásait. Bartók Béla kórusművei közül a Falun és a Magyar népdalok magyarországi részbeni bemutatója, valamint az egyneműkarok többségének premierje fűződik a nevéhez.

Vásárhelyi 1942-ben lett a budapesti Zeneművészeti Főiskola tanára, 1949-től pedig a karvezetőképző tanára lett. Közben több munkáskórust és üzemi énekkart is vezetett. 1946-tól a Munkásdalosszövetség országos karnagya volt, a Vásárhelyi-kórussal 1947-ben első díjat nyert a llangolleni nemzetközi kórusversenyen, a MÁVAG Acélhang férfikórusával pedig az 1948-as budapesti nemzetközi versenyen lett első díjas.

Források

További információk

  • zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap