„Tatár nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.2) (Bot: következő hozzáadása: koi:Тотар кыв |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{| border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" align="right" width="300" |
{| border="1" cellpadding="2" cellspacing="0" align="right" width="300" |
||
! colspan="2" bgcolor="lawngreen" style="font-size:120%"|'''Tatár''' <br /> ''' |
! colspan="2" bgcolor="lawngreen" style="font-size:120%"|'''Tatár''' <br /> '''татар теле''' / ''tatar tele''<br />'''татарча''' / ''tatarça'' |
||
|- |
|- |
||
| valign="top"|Használat helye: |
| valign="top"|Használat helye: |
||
37. sor: | 37. sor: | ||
|} |
|} |
||
'''A tatár nyelv''' (tatárul ''' |
'''A tatár nyelv''' (tatárul '''татар теле''' / ''tatar tele'', '''татарча''' / ''tatarça'') a török nyelvek északnyugati csoportjába tartozik, amely az [[altaji nyelvcsalád]] része. [[1917]] óta a tatár nyelv ''de facto'' A [[Tatár Köztársaság]] egyik hivatalos nyelve, bár a szovjet érában nem ismerték el igazán annak. A UNESCO szerint a nyelv szerkezetének logikusság szerinti listáján a negyedik helyen áll a világon. <ref>In: Татарский на каждый день</ref> Agglutináló nyelv, és ez a logikus felépítés tökéletesen látszódik a következőkön: |
||
{| class="wikitable" |
{| class="wikitable" |
A lap 2012. január 17., 00:08-kori változata
Tatár татар теле / tatar tele татарча / tatarça | |
---|---|
Használat helye: | Idel-Ural, Oroszország, Ukrajna, Törökország, Kína, Finnország |
Terület: | Kelet-Európa és Közép-Ázsia |
beszélők száma | 8 000 000 [1] |
besorolás: | Altaji |
Hivatalos státusz | |
Hivatalos nyelv: | Tatársztán |
Nyelv-kódok | |
ISO 639-1 | tt |
ISO 639-2 | tat |
SIL | TTR |
A tatár nyelv (tatárul татар теле / tatar tele, татарча / tatarça) a török nyelvek északnyugati csoportjába tartozik, amely az altaji nyelvcsalád része. 1917 óta a tatár nyelv de facto A Tatár Köztársaság egyik hivatalos nyelve, bár a szovjet érában nem ismerték el igazán annak. A UNESCO szerint a nyelv szerkezetének logikusság szerinti listáján a negyedik helyen áll a világon. [1] Agglutináló nyelv, és ez a logikus felépítés tökéletesen látszódik a következőkön:
Tatár | Magyar fordítás |
---|---|
урам [uram] | utca |
урам - нар [uramnar] | utcák |
урам - нар - ыбыз [uramnarɨbɨz] | utcáink |
урам - нар - ыбыз - дан [uramnarɨbɨzdan] | utcáinkon |
урам - нар - ыбыз - дан - мы ? [uramnarɨbɨzdanmɨ] | az utcáinkon? |
Földrajzi eloszlás
Oroszországban a Tatár Köztársaságban a lakosság 94%-a etnikailag tatár. A szomszédos Baskíriában is mintegy 400 000 tatár él, miként több ezer tatár él Mordvinföldön és Mari Elben is. A tatár nyelvet a Krími-félszigeten is beszélik (ott krími tatárnak is hívják), valamint kisebb csoportok találhatók még Finnországban, Lengyelországban, Észtországban, Törökországban, valamint Kínában is.
Írás
A tatár nyelvet napjainkban cirill betűkkel írják, de 2000 óta egyesek egy latin betűs változatot is, a jaŋalifot használják (főképp az interneten), annak ellenére, hogy ezt az orosz kormányzat nem nézi jó szemmel. A szövetségi parlament törvényt hozott, hogy Oroszországon belül csak olyan nyelv lehet hivatalos, mely cirill betűket használ.[2] A 20. század első évtizedeiben pedig a tatár nyelvet arab betűkkel írták.
Hangtan
Bilabiális | Labiodentális | Dentális | Alveoláris | Posztalveoláris | Palatális | Veláris | Uvuláris | Glottális | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Explozíva | p /p/ | b /b/ | t /t/ | d /d/ | k /k/ | ɡ /ɡ/ | q /q/ | |||||||||
Nazális | m /m/ | n /n/ | ñ /ŋ/ | |||||||||||||
Affrikáta | f /f/ | v /v/ | s /s/ | z /z/ | ş /ʃ/ ç /ɕ/ |
j /ʒ/ c /ʑ/ |
ğ /ɣ/ | h /h/ | ||||||||
Likvida-tremuláns | r /r/ | |||||||||||||||
Approximáns | y /j/ ([j~ɪ]) | |||||||||||||||
Laterális- approximáns]] |
l /l/ |
Források
- Ф. С. Сафиуллина: 'Татарский на каждый день. Тарих, Казань, 2001 ISBN 5-94113-013-9
- Ф. С. Сафиуллина, К. С. Фаткуллова: Татарский язык. Тарих, Казань, 2001 ISDN 5-900004-09-0
- Ф. А. Ганиева: Татарско-русский словарь. Татарское книжное издательство, Казан, 2002 ISBN 5-298-01233-7
- Bukharaev, R., & Matthews, D. J. (2000). Historical anthology of Kazan Tatar verse: voices of eternity. Richmond, Surrey: Curzon. ISBN 0-7007-1077-9
- PEN (Organization). (1998). Tatar literature today. Kazan: Magarif Publishers.
- Poppe, N. N. (1963). Tatar manual: descriptive grammar and texts with a Tatar-English glossary. Bloomington: Indiana University.
Külső hivatkozások
- ↑ In: Татарский на каждый день
- ↑ a kazahok is áttérnének a latin írásra