„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a névjav. |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Prokopios –> Szent Prokopiosz (egyértelműsítő lap) |
||
5. sor: | 5. sor: | ||
== Élete == |
== Élete == |
||
Ceasarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a [[Palesztina]] provincia akkori adminisztrációs központjában [[Caesarea Maritima]] városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt [[4. század]]i [[ |
Ceasarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a [[Palesztina]] provincia akkori adminisztrációs központjában [[Caesarea Maritima]] városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt [[4. század]]i [[Szent Prokopiosz (egyértelműsítő lap)|Prokopiosról]] kaphatta nevét. |
||
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a [[gáza]]i görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait [[Bejrút]]ban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is. |
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a [[gáza]]i görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait [[Bejrút]]ban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is. |
A lap 2011. december 17., 18:54-kori változata
Kaiszareiai Prokopiosz (latinosan: Prokopios; 500?-565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Élete
Ceasarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).
540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.
Művei
Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az olaszországi harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.
Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.
- De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
- De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
- Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)
Külső hivatkozások
- művei
- műveiről angolul
- Prokopios: Titkos történet. Helikon Kiadó. Budapest, 1984