„Karavella” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Aranypart –> Aranypart (brit gyarmat) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]] |
[[Fájl:Caravella 1.jpg|bélyegkép|200px|Keresztvitorlás karavella]] |
||
A '''kései típus''' hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett |
A '''kései típus''' hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orr[[árboc]] alatt is [[keresztvitorla|keresztvitorlát]] kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett élesen szél felé vitorlázni. |
||
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is. |
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt [[Kolumbusz Kristóf]] (három hajójából a [[Niña (hajó)|Niña]] és a [[Pinta (hajó)|Pinta]] volt karavella, a [[Santa Maria (hajó)|Santa Maria]] [[karakk]]) és [[Vasco da Gama]] is. |
||
A lap 2011. szeptember 7., 17:17-kori változata
A karavella (portugálul: caravella) egy déli típusú (főleg Portugáliában Spanyolországban és Itáliában elterjedt), kereskedelmi hajózásra alkalmas középkori hajótípus. Portugáliában fejlesztették ki, ősei valószínűleg arab hajók másolatai voltak. Első írásos említését 1255-ből ismerjük. Nevének eredetéről két elképzelés ismert:
- vagy a portugál „carvalho”, azaz tölgyfa szóból ered, mivel ebből a fából épültek ezek a hajók‚
- vagy pedig a „kis hajót” jelentő görög „karabos” szóból.
Magas oldalfala, egy fedélzete és egy tatfelépítménye volt.
Korai típusának (13–15. század) vízkiszorítása kb. 20 brt volt, és két-három árbocán csak latinvitorlái voltak. Ez teljesen megfelelt eredeti funkciójának: a 13. században az első karavellák part menti halászhajók voltak. Később ilyen, úgynevezett latin karavellákon jutottak el a portugál hajósok Nyugat-Afrika partjai mentén az Aranypartig, sőt, valamivel még azon túl is.
A kései típus hossza jellemzően 20–25 m közötti, szélessége 6–7 m, vízkiszorítása 200–400 brt. Ez az ún. „keresztvitorlás karavella” az orrárboc alatt is keresztvitorlát kapott, és az árbockosár, vagyis a kas fölött kasvitorlával gazdagodott. A hátsó árbocán maradt a latinvitorla. A vízkiszorítással az árbocok száma is nőtt: a végén már négyárbocos karavellákat is építettek. A keresztvitorlás karavella tengerjáró képessége korában kiemelkedően jó volt; egyike volt az első olyan hajótípusoknak, amelyeken lehetett élesen szél felé vitorlázni.
Ilyen hajókon indult expedícióira egyebek közt Kolumbusz Kristóf (három hajójából a Niña és a Pinta volt karavella, a Santa Maria karakk) és Vasco da Gama is.
Jegyzetek
Források
- Marjai József-Pataky Dénes: A hajó története, Budapest, Corvina kiadó, 1979
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 561. o. ISBN 963-9257-02-8
- A karavellától az iskolahajókig - 1.