„Tőkés (Románia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
41. sor: | 41. sor: | ||
==Nevének eredete== |
==Nevének eredete== |
||
Tőkés = grosi neve magyarul '''irtvány'''-t jelent. |
Tőkés = grosi neve magyarul '''irtvány'''-t jelent. |
||
==Története== |
==Története== |
A lap 2011. augusztus 2., 15:17-kori változata
Tőkés (Groșii Țibleșului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Máramaros |
Község | Tőkés |
Rang | községközpont |
Községközpont | Tőkés (Groșii Țibleșului |
Irányítószám | 437316 |
SIRUTA-kód | 109069 |
Népesség | |
Népesség | 2103 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°EKoordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′47.483333°N 24.066667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tőkés (Groșii Țibleșului), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
A Lápos-hegység alatt, Magyarlápostól északkeletre, a falun a Czibles-pataka folyik keresztül, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek.Felsőszőcs és Tágfalva közötti útról északra található.
Nevének eredete
Tőkés = grosi neve magyarul irtvány-t jelent.
Története
Tőkés nevét 1594-ben említette először oklevél Teokeös néven.
1662-ben Tokés, 1733-ban Gross, 1750 Grosch, 1760-1762-ben Tökés, 1808-ban Tőkés, Grosz, 1913-ban Tőkés néven írták.
Tőkés neve 1594-ben fordult elő először, mint a fejedelem birtoka; Kenéze neve Tódor volt. Valószinüleg csak ebben az évtizedben keletkezett, mert neve azelőtt sohasem fordult elő.
1600 körül a Makraiak birtoka volt, azonban 1610-ben Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fiát Pétert, mint a széki merénylet részesét e birtokától megfosztották, de mikor a birtokot a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.
1618-ban Vizszentgyörgyi Makray Péter birtoka volt.
1628-ban Makray Péter óvást tett az ellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvár várához csatolta.
1630-ban a kincstár által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalay Anna nejének visszaadta.
1659-ben Barcsay Ákos Tőkést gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adta zálogba.
1694-ben kincstári birtoknak írták. 1715-ben még mindig kincstári birtokként említették, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon voltak.
1721-ben egy feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek voltak az itteni nemesek.
1910-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görög katolikus, 45 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Források
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Itt születtek
- Kalmár Elek főgimnáziumi tanár 1862 március 22-én.