„Tőkés (Románia)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: en, eo, fr, it, pt, vo |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
==Fekvése== |
==Fekvése== |
||
A [[Lápos-hegység]] alatt, [[Magyarlápos]]tól északkeletre, [[Felsőszőcs]] és [[Tágfalva]] közötti útról északra található. |
A [[Lápos-hegység]] alatt, [[Magyarlápos]]tól északkeletre, a falun a Czibles-pataka folyik keresztül, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek.[[Felsőszőcs]] és [[Tágfalva]] közötti útról északra található. |
||
==Nevének eredete== |
|||
Tőkés = grosi neve magyarul '''irtvány'''-t jelent. |
|||
==Története== |
==Története== |
||
| 43. sor: | 50. sor: | ||
[[1662]]-ben ''Tokés'', [[1733]]-ban ''Gross'', [[1750]] ''Grosch'', [[1760]]-[[1762]]-ben ''Tökés'', [[1808]]-ban ''Tőkés, Grosz'', [[1913]]-ban ''Tőkés'' néven írták. |
[[1662]]-ben ''Tokés'', [[1733]]-ban ''Gross'', [[1750]] ''Grosch'', [[1760]]-[[1762]]-ben ''Tökés'', [[1808]]-ban ''Tőkés, Grosz'', [[1913]]-ban ''Tőkés'' néven írták. |
||
Tőkés neve [[1594]]-ben fordult elő először, mint a fejedelem birtoka; [[Kenéz]]e neve Tódor volt. Valószinüleg csak ebben az évtizedben keletkezett, mert neve azelőtt sohasem fordult elő. |
|||
[[1600]] körül a Makraiak birtoka volt, azonban [[1610]]-ben Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fiát Pétert, mint a széki merénylet részesét e birtokától megfosztották, de mikor a birtokot a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta. |
|||
[[1618]]-ban Vizszentgyörgyi Makray Péter birtoka volt. |
|||
[[1628]]-ban Makray Péter óvást tett az ellen, hogy e birtokát a fejedelem [[Szamosújvár]] várához csatolta. |
|||
[[1630]]-ban a kincstár által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát [[Brandenburgi Katalin]] neki és Szalay Anna nejének visszaadta. |
|||
[[1659]]-ben [[Barcsay Ákos]] Tőkést gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adta zálogba. |
|||
[[1694]]-ben kincstári birtoknak írták. [[1715]]-ben még mindig kincstári birtokként említették, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon voltak. |
|||
[[1721]]-ben egy feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek voltak az itteni nemesek. |
|||
[[1910]]-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görög katolikus, 45 izraelita volt. |
[[1910]]-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görög katolikus, 45 izraelita volt. |
||
| 51. sor: | 74. sor: | ||
* [[Kádár József]]: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája |
* [[Kádár József]]: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája |
||
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv |
* [[Vistai András János]]: Tekintő - erdélyi helynévkönyv |
||
==Itt születtek== |
|||
* [[Kalmár Elek]] főgimnáziumi tanár [[1862]] március 22-én. |
|||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
A lap 2011. augusztus 2., 15:16-kori változata
| Tőkés (Groșii Țibleșului) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Község | Tőkés |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Tőkés (Groșii Țibleșului |
| Irányítószám | 437316 |
| SIRUTA-kód | 109069 |
| Népesség | |
| Népesség | 2103 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′Koordináták: é. sz. 47° 29′, k. h. 24° 04′ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tőkés (Groșii Țibleșului), település Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Fekvése
A Lápos-hegység alatt, Magyarlápostól északkeletre, a falun a Czibles-pataka folyik keresztül, délkelet felől a Deal-, észak felől az Obrezse hegyek emelkednek.Felsőszőcs és Tágfalva közötti útról északra található.
Nevének eredete
Tőkés = grosi neve magyarul irtvány-t jelent.
Története
Tőkés nevét 1594-ben említette először oklevél Teokeös néven.
1662-ben Tokés, 1733-ban Gross, 1750 Grosch, 1760-1762-ben Tökés, 1808-ban Tőkés, Grosz, 1913-ban Tőkés néven írták.
Tőkés neve 1594-ben fordult elő először, mint a fejedelem birtoka; Kenéze neve Tódor volt. Valószinüleg csak ebben az évtizedben keletkezett, mert neve azelőtt sohasem fordult elő.
1600 körül a Makraiak birtoka volt, azonban 1610-ben Makray Bertalan és Bethlen Erzsébet fiát Pétert, mint a széki merénylet részesét e birtokától megfosztották, de mikor a birtokot a fejedelem sógorának Dobay Tamásnak adományozta oda, azt Dobay Makraynak visszabocsátotta.
1618-ban Vizszentgyörgyi Makray Péter birtoka volt.
1628-ban Makray Péter óvást tett az ellen, hogy e birtokát a fejedelem Szamosújvár várához csatolta.
1630-ban a kincstár által Makray Péternek Szamosújvárhoz foglalt e birtokát Brandenburgi Katalin neki és Szalay Anna nejének visszaadta.
1659-ben Barcsay Ákos Tőkést gyalakúti Lázár Györgynek s nejének Nemes Ilonának adta zálogba.
1694-ben kincstári birtoknak írták. 1715-ben még mindig kincstári birtokként említették, egy telkes nemesek: Popa István, János, Elek, Vazul és Dumitru, Csora Juon, Andreka és Simeon voltak.
1721-ben egy feljegyzés szerint tőkési Bud és Pap család nemesek voltak az itteni nemesek.
1910-ben 1657 lakosából 159 magyar, 48 német, 1046 román volt. Ebből 181 római katolikus, 1430 görög katolikus, 45 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
Források
- Kádár József: Szolnok-Doboka vármegye monográfiája
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Itt születtek
- Kalmár Elek főgimnáziumi tanár 1862 március 22-én.
Hivatkozások
.svg){kind=small}