Ugrás a tartalomhoz

„Gerhard Schmidhuber” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam 2001:4C4E:1E8A:3B00:8145:85DE:574B:B143 (vita) szerkesztését (oldid: 26886804)
Címkék: Visszavonás Visszaállítva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címkék: Visszavonás Visszaállítva
31. sor: 31. sor:
Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}
Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül {{szám|70000}} lakóját szabadította fel.{{refhely|Ungváry, 2006.}}


Ungváry Krisztián hitelesnek tartja Szalai ellentmondásokkal terhelt vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Arról, hogy a nyilasok pogromot terveztek a gettó ellen, Szalai mellett Domokos Miksa, a gettó egyik vezetője mellett Perjési Ferenc és Kubissy Béla rendőrtisztek is vallomást tettek, de ezt beismerte tárgyalásán a nyilas Lucska Vilmos is. Emellett ez szóbeszédként eleve elterjedt volt és a nyilasok tömeggyilkosságai is valószínűsítették, hogy egy pogromra számítani kell. Kiemelendő, hogy Kubissy Bélát a többiektől teljesen függetlenül a budai oldalon hallgatták ki, míg a többi tanú a pesti oldalon tett vallomást: Schmidhuber szerepét illetően mindegyikük egybehangzóan vallott. Más történészek (Sipos Péter, Karsai László stb.) ezt érdemben nem cáfolták, de mégis megkérdőjelezik ezt az egész történetet. Szerintük a német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért ezek szerint a vélemények szerint Schmidhuber vezérőrnagy jelentést tett feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch]]nak és rajta keresztül [[Heinrich Himmler]]nek – akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}} A Schmidhuber szerepét el nem fogadó kutatók legújabb kutatásairól lásd: Karsai László: Szalai Pál - Politikai életrajz című (2022) kötetét<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>, továbbá a legendát Mihályi Balázs is részletesen cáfolta.<ref>{{Cite book |last=Mihályi |first=Balázs |title=Budapest ostromának legendái 1944–1945 |origyear=2022 |publisher=Kárpátia Stúdió |isbn=9-789-63701002-6 |page=91-112}}</ref>
Egy történész (Ungváry Krisztián) hitelesnek tartja Szalai ellentmondásokkal terhelt vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Más történészek (Sipos Péter, Karsai László stb.) alapvetően megkérdőjelezik ezt az egész történetet, mely kapcsán egyetlen bizonyíték sem kerül elő. A német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért ezek szerint a vélemények szerint Schmidhuber vezérőrnagy jelentést tett feletteseinek – így [[Karl Pfeffer-Wildenbruch]]nak és rajta keresztül [[Heinrich Himmler]]nek – akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.{{refhely|Sipos, 2006.}} A történetről, amelyet Lévai Jenő terjesztett el A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története című kötetében egyre inkább az derül ki, hogy a legendák körébe tartozik, ugyanis sohasem létezett semmiféle terv a pesti nagygettó és lakóinak megsemmisítésére. Akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. E véleményt vallók legújabb kutatásairól lásd: Karsai László: Szalai Pál - Politikai életrajz című (2022) kötetét.<ref>[http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 A pesti gettó megmentői. Karsai László cikke a kötet kapcsán. NOL. Az írás a Népszabadság 2015. 02. 05. számában jelent meg.]</ref>


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
48. sor: 48. sor:
*{{cite web |url=https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/a-pesti-getto-megmentoi |title=A pesti gettó megmentői |date=2015-02-06 |accessdate=2015-05-20 |author=Karsai László |authorlink= | publisher=[[Szombat|Zsidó kulturális és politikai folyóirat]] |work= |format= }}
*{{cite web |url=https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/a-pesti-getto-megmentoi |title=A pesti gettó megmentői |date=2015-02-06 |accessdate=2015-05-20 |author=Karsai László |authorlink= | publisher=[[Szombat|Zsidó kulturális és politikai folyóirat]] |work= |format= }}
*{{cite web |url=http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 |title=A pesti gettó megmentői |date=2015-02-02 |accessdate=2015-05-20 |author=Karsai László |authorlink= | publisher=[[Népszabadság|NOL]] |work= |format= }}
*{{cite web |url=http://nol.hu/velemeny/a-pesti-getto-megmentoi-1514141 |title=A pesti gettó megmentői |date=2015-02-02 |accessdate=2015-05-20 |author=Karsai László |authorlink= | publisher=[[Népszabadság|NOL]] |work= |format= }}
*Mihályi Balázs: Budapest ostromának legendái, 1944–1945; Kárpátia Stúdió, Köröstárkány–Balatonfőkajár, 2022, {{ISBN|9789637010026}}


== Kapcsolódó szócikkek ==
== Kapcsolódó szócikkek ==
62. sor: 61. sor:
[[Kategória:1894-ben született személyek]]
[[Kategória:1894-ben született személyek]]
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:1945-ben elhunyt személyek]]
[[Kategória:Csatában elesett német katonák]]
[[Kategória:Budapest ostromának áldozatai]]

A lap 2024. február 20., 20:24-kori változata

Gerhard Schmidhuber
Született1894. április 9.
Drezda
Meghalt1945. február 11. (50 évesen)
Budapest
Állampolgárságanémet
Nemzetiségenémet
Szolgálati ideje1914–1920, 1933–1945
Rendfokozatavezérezredes
Egysége 13. páncéloshadoszály
Csatáielső világháború

második világháború

Kitüntetései
  • Tölgyfalombokkal ékesített Lovagkereszt
  • Német Arany Kereszt
  • Halál okacsatában esett el
    A Wikimédia Commons tartalmaz Gerhard Schmidhuber témájú médiaállományokat.

    Gerhard Schmidhuber (Drezda, 1894. április 9.Budapest, 1945. február 11.) német vezérőrnagy, a Magyarországot 1944-ben megszálló német csapatok egyik parancsnoka. Egyes források szerint 1945. január 16-án – a szovjet csapatok megérkezése előtt néhány nappal – megakadályozta, hogy a nyilasok lemészárolják a budapesti gettóban összezsúfolt körülbelül 70 000 zsidót úgy, hogy lebombázzák vagy aláaknázzák és felrobbantják a gettót, vagy úgy hogy lelövik a gettóban lévőket. A pontos terv nem ismert és nem is rekonstruálható[1], amitől állítólag Schmidhuber megmentette a gettót. Schmidhuber az 1945-ös budai kitörési kísérlet során elesett.

    Szerepe a budapesti gettó felszámolásának megakadályozásában

    1945 januárjában Szalai Pál a nyilasok rendőrségi összekötője tudomást szerzett arról, hogy a Royal szállóban jelentős számú német SS katona és magyar nyilas gyülekezik azzal a céllal, hogy a közeledő szovjet csapatok megérkezése előtt egy éjszakai rajtaütés keretében tömegmészárlást hajtsanak végre a budapesti gettóban. Szalai, aki kiábrándult nyilas volt, Schmidhubertől kért segítséget, mivel tudta a német tisztről, hogy távol áll a náci eszméktől. Visszaemlékezése szerint Szalai egyebek mellett azzal is érvelt Schmidhubernek, hogy amennyiben nem akadályozza meg a vérengzést, a háború után őt is felelősségre fogják vonni mint tömeggyilkost.

    Schmidhuber összehívatta a tervezett tömeggyilkosság szervezésében részt vevőket és megtiltotta nekik az akciót, a szervezésben részt vevő SS tisztet pedig a helyszínen letartóztatta. Ezt követően német őrséget rendelt a gettó bejárataihoz, akik elzavarták az ott „őrködő” nyilasokat. A szovjet hadsereg néhány nappal később elérte a gettót, és ezzel körülbelül 70 000 lakóját szabadította fel.[2]

    Egy történész (Ungváry Krisztián) hitelesnek tartja Szalai ellentmondásokkal terhelt vallomását, mely szerint Schmidhuber döntött volna a gettó megvédéséről. Más történészek (Sipos Péter, Karsai László stb.) alapvetően megkérdőjelezik ezt az egész történetet, mely kapcsán egyetlen bizonyíték sem kerül elő. A német hadseregben szigorú hierarchia működött, ezért ezek szerint a vélemények szerint Schmidhuber vezérőrnagy jelentést tett feletteseinek – így Karl Pfeffer-Wildenbruchnak és rajta keresztül Heinrich Himmlernek – akik a háború várható elvesztését látva már inkább igyekeztek elkerülni a további atrocitásokat, mivel a várható felelősségre vonás során azokért is felelniük kellett volna.[3] A történetről, amelyet Lévai Jenő terjesztett el A pesti gettó csodálatos megmenekülésének hiteles története című kötetében egyre inkább az derül ki, hogy a legendák körébe tartozik, ugyanis sohasem létezett semmiféle terv a pesti nagygettó és lakóinak megsemmisítésére. Akkoriban mindez rémhírként terjedt a városban. E véleményt vallók legújabb kutatásairól lásd: Karsai László: Szalai Pál - Politikai életrajz című (2022) kötetét.[4]

    Jegyzetek

    Források

    További információk

    Kapcsolódó szócikkek