Ugrás a tartalomhoz

Somfay Elemér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somfay Elemér
Született1898. augusztus 28.[1]
Budapest
Elhunyt1979. május 15. (80 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiTheresianum Katonai Akadémia
SírhelyeFarkasréti temető (26/1-2-79)[2][3]

Magassága178 cm
SablonWikidataSegítség
Szerzett érmek
Magyarország színeiben
Atlétika
Olimpiai játékok
ezüst
1924, Párizs
ötpróba
Magyar bajnokság
ezüst
1921
200 m
arany
1922
200 m gát
arany
1922
4 × 100 m
arany
1922
hármasugrás
ezüst
1922
távolugrás
arany
1923
200 m gát
arany
1923
400 m gát
arany
1923
4 × 100 m
ezüst
1923
hármasugrás
bronz
1923
távolugrás
arany
1924
200 m gát
arany
1924
400 m gát
arany
1924
hármasugrás
arany
1924
ötpróba
arany
1925
400 m gát
arany
1926
400 m gát
arany
1926
hármasugrás
arany
1926
tízpróba
arany
1927
400 m gát
arany
1927
hármasugrás
arany
1927
tízpróba
arany
1929
400 m gát
arany
1929
tízpróba
arany
1930
200 m gát
arany
1930
tízpróba

Somfay Elemér (Budapest, 1898. augusztus 28. – Budapest, 1979. május 15.) magyar ezüst érmes olimpikon, az atlétika ötpróba sportágában. Hivatásos katona, ezredes, edző, sportvezető, szakíró. Vezetéknevét Stromfeld-ről magyarosította Somfay-ra.

Pályafutása

[szerkesztés]

Kitüntetéssel végzett a bécsújhelyi Mária Terézia Akadémián, Olaszországban harcolt az első világháborúban. Kitüntetéseinek száma tizenegy. Egy súlyos sebesülésből felépülve csak későn, huszonkét évesen kezdett atletizálni (öttusa, tízpróba, gátfutás, távolugrás, hármasugrás). 1920-tól a Magyar AC (MAC), a Magyar Atlétikai Club/Ludovika Akadémia Sportegyesület keretében versenyzett. 24 évesen már a 200 m-es gátfutás bajnoka. 1922-1930 között tízszer nyert 200 és 400 méter gátfutásban, ötször távolugrásban, egyszer ötpróbában és négyszer tízpróbában. A bajnokok bajnokának nevezték, összesen 972 versenyen győzött. 1928-ban Achilles-ínszakadást szenvedett, de egy év múlva újra a pályán volt. 1941–1944 között a budapesti M. kir. „Toldi Miklós” Honvéd Központi Testnevelési Intézet parancsnoka,[4] tiszteletbeli öttusaelnök és a Magyar Atlétikai Szövetség szövetségi kapitánya volt. Kitelepítését követően, 1958-ig a Bp. Spartacus edzője. 1979-től a 400 m-es gátfutó számát Somfay Elemér emlékversenyként rendezik.

Legjobb eredményei

[szerkesztés]

1921-1930 között 10-szeres országos csúcstartó. 1924-1929 között 4-szeres magyar válogatott. 1925-ben hármasugrásban 14,28 m-rel angol bajnok.

  • 1921-ben hármasugrásban 14,51 m,
  • 1925-ben 200 m gáton 25,5 mp, valamint távolugrásban 7,16 m,
  • 1930-ban 400 m gáton 56,3 mp,

Az 1924. évi nyári olimpiai játékok atlétikai sportágában, az ötpróbába (ötpróba: távolugrás (6,77 m), gerelyvetés (52,07 m), 200 m-es síkfutás (23,4 sec), diszkoszvetés (37,76 m), 1500 m-es síkfutás (4:48,4) versenyszámában 2. helyezett. Tízpróbában is elindult, de nem fejezte be a versenyt.

Az 1932. évi nyári olimpiai játékokon öttusában (bár a lovaglásban bukott) 7. helyen végzett.

Írásai

[szerkesztés]

Több atlétikai cikk, tanulmány és könyv szerzője. Somfay Elemér: Atlétika és tréningje - Helios-nyomda, Budapest 1929. Somfay Elemér: Elmélkedés a modern pentatlonról

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. Hadtörténelmi Közlemények, 2012. évi 2. szám, 355. oldal

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]