Soltész Adolf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Soltész Adolf
SzületettSchweiger Adolf
1866. július 25.
Gyöngyös
Elhunyt1937. február 17. (70 évesen)
Budapest XIV. kerülete
Állampolgárságamagyar
GyermekeiSoltész Gáspár
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1A-3-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Soltész Adolf témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Soltész Adolf, 1909-ig Schweiger Adolf (Gyöngyös, 1866. július 25.[1]Budapest, 1937. február 17.)[2] közgazdasági szakíró, hírlapíró. Soltész Gáspár műfordító apja.

Életútja[szerkesztés]

Schweiger Gáspár és Schweitzer Eleonóra fiaként született. Korán újságíró lett és munkatársa a Nemzeti Újságnak, az Alföldnek és a Szegedi Naplónak. Előbb az Országos Iparegyesület titkára, majd igazgatója lett. 1912-ben alapító tagja volt a Magyar–Lengyel Egyesületnek. Szakcikkei, amelyek ipari és gazdasági kérdéseket tárgyalnak folyóiratokban és napilapokban jelentek meg. Halálát szívgyengeség, húgyvérűség okozta.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Robitsek Margit (1877–1955) volt.

Gyermekei

  • Soltész Magdolna (1899–?). Férje Vadas Ferenc (1882–?) részvénytársasági igazgató.[3]
  • Soltész Gáspár (1901–1984) vegyész, műfordító. Első felesége Benedict Klára (1903–?),[4] második 1937 és 1960 között Balla Lenke (1912–?) volt.[5]

Főbb munkái[szerkesztés]

  • Magyarország és Ausztria közgazdasági viszonyáról
  • A választójog az iparosok szempontjából
  • Adóreform az ipar szempontjából
  • Iparosok és kereskedők adója
  • A háborús adónovella

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.