Soós István (perjel)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Soós István
Életrajzi adatok
Született 1864. december 16.
Rábakecöl
Elhunyt 1947. február 11. (82 évesen)
Munkássága
Vallás római katolikus egyház
A Wikimédia Commons tartalmaz Soós István témájú médiaállományokat.

Soós István (Rábakecöl, 1864. december 16.Langruth, Manitoba, Kanada, 1947. február 11.) karmelita perjel, plébános, lelki író.

Élete[szerkesztés]

Földműves szülők gyermeke. Tanulmányait Győrött végezte mint magántanuló. 1882. október 12-én belépett a karmelita rendbe. Az egyévi noviciátust Grazban töltötte, a háromévi bölcseletet Linzben hallgatta, míg ismét Győrbe került teológiára. 1888. január 29-én miséspappá szenteltetvén a rend által akkoriban fenntartott gyermeknevelő prefektusa, öt évvel később pedig a győri rendház perjele lett. 1896-ban megalapította a budapesti zárdát és annak vezetését vette át; midőn 1903-ban keresztül vitte a magyar rendtartománynak az osztráktól való függetlenítését, annak kormányzását is átvette. 1904-ben a zombori zárda megalapítása végett két évig távol volt, de 1906. május 5-én a budapesti rendház ismét főnökévé választotta és a tartományi főnökség mellett ezt is kormányozta. 1914-ben rendi hivatalairól lemondott, és kiment Kanadába. Itt a magyar emigránsok lelkipásztori gondozásának szervezésén dolgozott. Mivel ekkoriban Kanadában nem voltak jelen kármeliták, a Sasketchewan tartománybeli Melville-ban lett plébános. 1916 és 1921 között, amikor a kanadai Kaposvár és Stockholm települések plébánosai katonai szolgálat miatt távoztak, Soós átvette ezen egyházközségek vezetését is. Ő volt ekkoriban az egyetlen magyar pap Kanadában. A sasketchewani Kaposvárról, a Magyarok Nagyasszonya-templomból látta el a Simpsonba költözött bukovinai magyarokat, valamint 1916. januártól 1923-ig a szintén sasketchewani stockholmi [magyarul Sokhalom, Kaposvár leányegyháza] magyarokat mint az Árpád-házi Szent Erzsébet templom plébánosa. 1921-ben ment vissza Magyarországra, ahonnan Kanadával vitt magával több papot és apácát is. Stockholmban megalapította a kármelita kolostort. 1924 és 1929 között manitobai Winnipegben a Szent József Kórházban volt lelkésze, majd 1929. május 20-tól 1937. januárig a Jézus Szíve Egyházközség megalapításától annak lelkésze. 1937. januártól 1947-ig Langruthban lakott, itt, valamint a közeli Rivertonban is templomot építtetett, amelynek lelkésze is volt. Aranymiséjén mint Nyugat-Kanada nagy misszionáriusát ünnepelték meg.

Munkái[szerkesztés]

Liliomfüzér
  • Karmelhegyi rózsabimbók. Oktató, imádságos és énekeskönyv. 3. átdolg. kiadás. Bpest, 1893. (4. kiadás. 1897., 6. k. 1903. U. ott.)
  • Liliomfüzér. Emlékül az első szent áldozásra. 4. bőv. k. U. ott, 1896. (5. k. 18-24 ezer, Győr, 1899.)
  • Hóvirágok a kis Jézuskának. Győr, 1896. (2. k. Bpest, 1897., 3. k. Győr, 1898., 7. k. Bpest, 1904. 31-35 ezer, új kiad. U. ott, 1907. Tótul: Bpest, 1897.)
  • Dicsérjétek az Urat! Imádságos és énekeskönyv. Bpest, 1896. (2. kiad. 1898., 3. k. Győr, 1899., 4. k. Bpest, 1902.)
  • Páduai szent Antal. Imakönyv ... Győr 1898. (3. k. Bpesst, 1899., 4. bőv. k. 30-40 ezer. Győr. 4. bőv. k. Bpest, 1900., 10. k. Győr, év n. 99-100 ezer, 17. k. Bpest, 1905. Tótul, ford. Osvald Richard. Vágbesztercze és Bpest, 1898-1903. Németül, Bpest, 1903. és 1905.)
  • Isten kertje, vagyis a szentek élete. 1. füzet. Szűz Mária élete, 2. füz. Szent József Krisztus nevelő atyja, 3. füz. Szent Anna, a bold. szűz Mária anyja, 4. füz. Szent Tamás élete, Bpest, 1900., 5. füz. Assisi szent Ferencz élete, 6. füz. Páli szent Vincze élete, 7. füz. Szent Alajos élete. U. ott, 1902.
  • Kempis Tamás, Krisztus követője. A szerző rövid életrajzával, ford. U. ott, 1901. (2. kiad. U. ott, 1905. Ism. M. Állam 1901. 291. sz.)
  • Szentséglátogatások könyve. Bpest, 1902.
  • A rejtett gyémánt, vagy szent Elek. Dráma két felv. Wiseman után átírta. U. ott, 1902.
  • Szent Terézia tisztelete. Imakönyv. U. ott, 1892. (3. bőv. kiad. U. ott, 1900.)
  • Karmel virágai, vagyis a compiegnei 16 karmelita apácza vértanusága a franczia forradalomban. U. ott, 1906.
  • Áldozók könyve. Irta Scherr Thoss, szül. Struchwitz Olga grófnő (kinek unokája gróf Károlyi Lászlóné, szül. Apponyi Fanny grófné felkérésére magyarra átírta.) U. ott, 1907.
  • Újszövetségi Szentírás. A Vulgata nyomán ford. és jegyz. ellátta. Uo., 1911.
  • Szentleckék és evangeliumok az egyházi év vasár- és ünnepnapjaira. Soós bibliaford. szerint. Uo., 1912. (2. kiad. 1926)
  • Elmélkedések és imádságok hadbavonult katonák számára. Pécs, 1914.
  • Jézus Szíve minden vígasztalás forrása. Imádságos- és énekeskv. Bp., 1914.
  • Jézusról nevezett Szent Teréz élete és a kül. kegyelmek, melyekben isten őt részesítette s melyeket ... ő maga leírt. Spanyolból ford. Szombathely, 1914.
  • Krisztus anyja. Elmélkedések a Bold. Szűz Máriáról. Angolból ford. Uo., 1925.
  • Mentsétek meg lelkeinket! Időszerű gondolatok a purgatóriumról. F. Dooly után. Bp., 1933.
  • Kármelhegyi skapuláré-társulat vezérkv-e. Uo., é.n.

Szerkesztette: A karmelhegyi boldogasszony képes Naptár 1893-1896. négy évfolyamát Győrött.

Források[szerkesztés]