Ugrás a tartalomhoz

Simo Parpola

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simo Parpola
Született1943. július 4. (83 éves)
Helsinki
Állampolgárságafinn[1]
SzüleiTaimi Mirjami
Aatto Parpola
Foglalkozása
  • antropológus
  • assziriológus
  • régész
  • egyetemi oktató
  • ancient Near Eastern scholar
Kitüntetései
  • Professor of the Year (1991)
  • Knight First Class of the Order of the White Rose of Finland (1991. december 6.)[2]
  • Commander of the Order of the Lion of Finland (2000. december 6.)[2]

Simo Parpola (Helsinki, 1943. július 4. –) finn asszíriológus, régész, a Helsinki Egyetem nyugalmazott asszíriológiaprofesszora. Az akkád nyelvek felirataira szakosodott, és 1987 óta dolgozik az Újasszír Szövegtár Projekten. Az American Oriental Society Tiszteletbeli Tagja.[3]

Simo Parpola szerint a Szefirot legrégebbi változatai az asszír teológiából és miszticizmusból erednek. A Kabbalában lévő Szefirotot az asszír élet fával párhuzamba állítva rekonstruálta, milyen lehetett a Szefirot asszír elődje.[4] A Szefirot szféráit és Ein Sof tulajdonságait az asszír istenekre kivetítve szövegi és tulajdonságbeli párhuzamokat fedezett fel az asszír istenek és a zsidó Isten közt.

Az asszírok külön számot rendeltek minden istenhez, pontosan úgy, ahogy a Kabbala számozza a Szefirot szféráit. A különbség annyi, hogy az Asszírok hatvanas számrendszert használtak, a Szefirot pedig a tízes számrendszerre épül. Az asszír számrendszert használva, új szférák és rejtett összefüggések rajzolódnak ki a Szefirotban. Assur isten alapesetben az Asszír életfa felett lebeg, csakúgy mint Ein Sof, akinek neve - feltételezhetően egy sor alakváltást követően - az akkád Assur szóból alakulhatott ki.

Perpola ezen elő-Szefirot segítségével újrafordított több asszír táblát, mint pl. a Gilgames-eposzt, és arra a megállapításra jutott, hogy az írnokok nem csupán kalandos történeteket, hanem filozófiai-misztikus értekezéseket is lejegyeztek. Ez az asszír gondolkodásmód és filozófia később a Görög Filozófiában és a Kabbalában tűnt fel.

Parpola többek közt a Finn–Asszír Társaság (Suomi-Assyria Yhdistys) elnöke.[5]

A modern asszírokról alkotott nézetei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parpola az asszírianizmus elkötelezett védelmezője, aki a modern asszírok és ősi őseik kapcsolatát erősíti. Szerinte a ma magukat és nyelvüket aráminak nevező asszírok az ősi asszírok leszármazottai.[6]

  • Parpola, Simo (2004). "National and Ethnic Identity in the Neo-Assyrian Empire and Assyrian Identity in Post-Empire Times" (PDF). Journal of Assyrian Academic Studies. 18 (2). JAAS. 2011. július 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. {{cite journal}}: Cite has empty unknown parameters: |laydate=, |month=, |laysource=, |quotes= és |laysummary= (súgó)
  • Neo-Assyrian Treaties and Loyalty Oaths
  • The Correspondence of Sargon II
  • The Standard Babylonian, Epic of Gilgamesh - cited in the article Epic of Gilgamesh
  • Letters from Assyrian and Babylonian Scholars
  • Assyrian Prophecies
  • "The murderer of Sennacherib" in Death in Mesopotamia: XXVI Rencontre assyriologique internationale
  • The Mesopotamian Soul of Western Culture Archiválva 2010. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
  1. "LIBRIS". Svéd Nemzeti Könyvtár. 2012. október 22. Hozzáférés: 2018. augusztus 24.
  2. 1 2 "Annetut kunniamerkit 1980 – 2025" (finn nyelven). Finn Fehér Rózsa lovagrend. Hozzáférés: 2025. július 10.
  3. "Archivált másolat". 2006. szeptember 21. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2016. február 18.
  4. Parpola, S. (1993).
  5. Assyrian Association Founded in Finland
  6. Parpola, Simo. "Assyrian Identity in Ancient Times and Today". Assyrian Information Management. Hozzáférés: 2012. augusztus 18.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]