Sichermann Bernát
Sichermann Bernát | |
Született | 1860. március 1.[1] Érmihályfalva |
Elhunyt | 1934. március 2. (74 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (19A-2-1) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Sichermann Bernát témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Sichermann Bernát (Érmihályfalva, 1860. március 1. – Budapest, 1934. március 2.)[2] ügyvéd, jogi szakíró, jogtanácsos.
Élete
[szerkesztés]Sichermann Adolf és Duschnitz Ernesztina fia. Középiskolai tanulmányait Eperjesen folytatta, majd a budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust és ügyvédi oklevelet. A szóbeliség és írásbeliség főbb elvei, tekintettel az európai törvényhozásra című értekezésével egyetemista korában pályadíjat nyert. Először Kassán ügyvédként és a város főügyészeként dolgozott, majd Budapesten ügyvédként működött. Néhány munkájával, melyekben a váltó- és hiteljogról írt, felkeltette Kornfeld Zsigmond bankelnök figyelmét, akinek közbenjárására 1911-ben kinevezték a Magyar Általános Hitelbank jogtanácsosának. Később a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) jogtanácsosa és kollégiumának elnöke is volt. Tagja volt az ügyvédvizsgáló-bizottságnak és részt vett az ügyvédi kamara megszervezésében és kiépítésében. Az Országos Ügyvédszövetség elnöki tisztségét is betöltötte. Részt vett több kereskedelmi jogi javaslat előkészítésében. Mint kormányküldött tárgyalt a váltó- és csekkjog egyesítéséről a Hágában 1910-ben és 1912-ben tartott nemzetközi konferenciákon. Több cikke megjelent a Jogtudományi Közlönyben és a Jog című szaklapokban.
Magánélete
[szerkesztés]Első házastársa Glasner Rozália (1868–1918) volt. Második felesége hliniki Neuberger Irma (1878–?) volt, akit 1920. február 17-én Budapesten vett nőül.[3]
Gyermeke
- dr. Sichermann Frigyes (1889–1944)[4] ügyvéd, a holokauszt áldozata. Felesége Szántó Edit Veronika (1905–?) volt.[5]
Főbb művei
[szerkesztés]- A szóbeliség és az írásbeliség a perrendtartásban (Kassa, 1884)
- A cheque (Kassa, 1895)
- Az osztrák cheque-törvényjavaslatról (Budapest, 1897)
- A cheque előadói tervezetéről (1903)
- A biztosítéki jelzálogról (Budapest, 1914)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13788.htm, Sichermann Bernát, 2017. október 9.
- ↑ Gyászjelentése (1934) Pesti Napló, 85. évfolyam, 51. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése Neuberger Irmával a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 91/1920. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Sichermann Frigyes halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 362/1968. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Sichermann Frigyes és Szántó Edit házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 220/1926. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 786. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor Online elérés