Semlyén István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Semlyén István
Élete
Született 1916. november 10.
Budapest
Elhunyt 1987. május 29. (70 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Házastársa Semlyén Éva
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) esszé

Semlyén István (írói álnevei: Dán János, György István, Iklódi István. Szignói: …én, …-m-n, s. i.; Budapest, 1916. november 10.Kolozsvár, 1987. május 29.) magyar közíró, műfordító, esszéista, Semlyén Éva férje.

Életútja, munkássága[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Kolozsváron és Bukarestben végezte (1940). Illegális baloldali szervezetben való tevékenység miatt 1932-ben kizárták az ország összes középiskolájából, magántanulóként érettségizett. Ezután Kolozsváron jogi tanulmányokat folytatott (1940–45), jogtudományi licen­ciátust és államtudományi doktorátust szerzett. 1934–38 között az Új Kelet kolozsvári napilap riportere. 1942–44-ben munkaszolgálatos a keleti fronton, hazatérése után 1945–48 között a Munkások Általános Gazdasági és Ipari Szövetkezete (MÁGISZ)[1] egyik vezetője. Ekkor koholt vádak alapján letartóztatták, de egyévi vizsgálati fogság után szabadon engedték. 1949-től nyugdíjazásáig (1978) a Román Akadémia kolozsvári fiókjának keretében a volt unitárius kollégiumi könyvtár főkönyvtárosaként működött. Közben 1950–54 között az Országos Szakszervezeti Tanács könyvkiadójának fordítókollektíváját vezette.

Első írását az Új Kelet közölte 1934-ben. Főképp a demográfia, a társadalmi, gazdasági válságjelenségek foglalkoztatták. Egész írói munkásságát jellemzi az, amit Tóth Sándor a Védekező tudomány című könyve kapcsán kiemel: „a téma nemzetközi irodalmában való tájékozottsága” és „publicisztikai-esszéírói vénája” (Korunk, 1975/1–2).

Gyűjteményes kötetekben megjelent fontosabb tanulmányai: Az ellenkultúra forrásvidékén (in: Korunk Évkönyv 1974); Országos és nemzetiségi népszaporodás (in: Korunk Évkönyv 1980); Ember és emberiség a népözön korában (in: Korunk Évkönyv 1983/84). Tanulmányai jelentek még meg a TETT-ben és a Fizikai Szemlében.

Kötetei[szerkesztés]

  • Védekező tudomány (esszé, Bukarest, 1974);
  • Modern mítoszok (esszé, Budapest, 1979);
  • Hétmilliárd lélek (esszé, Bukarest, 1980);
  • Illúziók lázadása (publicisztikai írások, Bukarest, 1984);
  • Szerelem, párválasztás, család (Bukarest, 1987).

Műfordításai[szerkesztés]

  • C. Ignătescu: Moldva őrizői (Méhes Györggyel, György István álnéven. Bukarest, 1956);
  • Francisc Munteanu: A szobrok sohasem nevetnek (névtelenül, Bukarest, 1959);
  • Al. I. Ştefănescu: Pereckirály (Bukarest, 1960);
  • Gică Iuteş: Crisanta udvarháza (a fordító nevében betűhibával, Bukarest, 1961);
  • M. Babeş – I. Igiroseanu: Babeş (Bukarest, 1964);
  • Ieronim Şerbu: Az emlékek hídja (Bukarest, 1966);
  • Georges Simenon: A sárga kutya (Bukarest. 1966);
  • Samuel Pepys naplójából (1660–1669) (Bukarest, 1970 = Téka);
  • A kozmosz hullámhosszán (válogatás a román tudományos-fantasztikus irodalomból, uo. 1970);
  • Jack London: Fehér agyar (Kolozsvár, 1970);
  • Ész istennő nevében. Tallózás a Moniteur két évfolyamában. 1793–1794 (Bukarest, 1977. Téka); *Népesedésrobbanás – egyke. Tallózás a népesedéstudomány irodalmában, különös tekintettel T. R. Malthus művére (Bukarest, 1982. Téka).

További információk[szerkesztés]

  • Salló Ervin: Sokarcú tudomány. A Hét, 1974/49.
  • Barzilay István: Filozófiai könyv a tudomány védelmében. Új Kelet, 1974. szeptember
  • Szőcs István: Védekező tudomány. Előre, 1974. nov. 17.;
  • Szőcs István: Kétmilliárd lélek. Előre, 1980. október 10.
  • Tóth Sándor: Janus-arcú tudomány. Korunk, 1975/1–2.
  • Kovács Attila: A tagadás kultúrájáról. Echinox, 1975/7–8.
  • Tar Károly: Felkiáltójel. Ifjúmunkás, 1975/47.
  • Vekerdi László: Tudományos kísértetjárás. Neookkultizmus és modern tudomány. Természet Világa, 1978/7.
  • Beke György: Védekező tudomány? … Mitől védekezik? Beszélgetés Semlyén Istvánnal. A Hét, 1978/47.
  • Bata Imre: Könyvszemle. Népszabadság, 1979. augusztus 7.
  • lbj: Semlyén István: Modern mítoszok. Kritika, 1980/1.
  • Varga Domokos: Számok és lelkek. Élet és Irodalom, 1980. október 4.
  • Bodó Barna: A népesedés sokarcú gondja. A Hét, 1980/46.
  • Fábián Ernő: A népességnövekedés kérdőjelei. Korunk, 1981/3.
  • Gergely András: Kétmilliárd lélek. Mozgó Világ, 1981/8.
  • Lászlóffy Aladár: A műanyag civilizáció valódi válsága. Interjú Semlyén Istvánnal. Előre, 1981. október 4.
  • Wisinger István: Sok vagy kevés. Beszélgetés népesedési világtendenciákról. Élet és Irodalom, 1982. december 17.
  • Murádin Jenő: Könyvtártól könyvtárig. Dr. Semlyén István pályarajzához. Igazság, 1983. április 1.
  • Zöldi László: Barna pötty. Élet és Irodalom, 1984. november 10.
  • Derzsi Zoltán: Újjáéledő ordas eszmék ellen. A Hét, 1985/6.
  • Rostás Zoltán: Tudás és tapasztalat. Igazság, 1985. április 5.
  • Gáll Ernő: Fellázadt vagy elveszett illúziók? Korunk, 1986/9.
  • Herédi Gusztáv: Búcsú Semlyén Istvántól. Korunk, 1987/6.
  • Gáll Ernő: Vak-e a szerelem? Utunk, 1988/15.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Értelmiségi válaszutak 1945 után: Egy akadémiai ülésszak előadásai, Dr. Papp Gábor (szerk.)

Források[szerkesztés]