Schneider István (igazgató-tanító)
| Schneider István | |
 | |
| Született | 1842. augusztus 7.[1] Bonyhád[1] |
| Elhunyt | 1909. február 6. (66 évesen)[2] Pécs[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schneider István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schneider István (Bonyhád, 1842. augusztus 7. – Pécs, 1909. február 6.) igazgató-tanító, újságíró, tanfelügyelő, lapszerkesztő.
Élete[szerkesztés]
Tanulmányait Pécsett az alreáliskolában és a katolikus tanítóképző-intézetben végezte. Tanított Zombán és Kadarkúton, ahol gróf Somssichnál nevelősködött. Majd Hárságyon volt a magyar nyelv oktatója. 1862-ben Pécsre választották meg belvárosi tanítónak; 1887-ben nevezték ki ezen iskola igazgatójának és az ipariskolák vezetőjének, 1891-ben pedig a tanítási kötelezettség felmentése mellett a városi nép- és polgári iskolák felügyelőjévé nevezte ki Pécs város lakossága. Az 1870-es években államköltségen nagyobb utazásokat tett Németországban, Svájcban, Ausztriában, a szünidőt mindig utazással töltötte.
Több száz cikket írt a Pécsi Lapokba, Pécs-Baranyai Lapokba, Pécsi Figyelőbe, a Pécsbe és a Fünfkirchen Zeitungba. Szerkesztette és kiadta a Néptanoda című nevelésoktatási hetilapot 1874-től Pécsett.
Jegyei: (Sch.), (rn.), S...ch. (S.) és (S. J.).
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái (magyar nyelven)
- ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928. 175-176. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái. Bp., Országos Polgári Iskolai Tanáregyesület, 1942.
- Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
- Kolta László: Bonyhádi arcképek. Bonyhád, Városi Könyvtár, 2000.
- Magyar Paedagogiai Szemle 1881.
- Pallas Nagy Lexikona XIV. 966. l.
- Pécs lexikon. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs, Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft., 2010.
- Vaday József, Magyar tanítók és tanítónők a milleniumi évben. Budapest, 1896. fénynyom. arck.
- Várady Ferencz, Baranya múltja és jelenje. Pécs, 1896. I. 420., 428. l.