Schneider-törpekajmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Schneider-törpekajmán
Paleosuchus-trigonatus.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Krokodilok (Crocodilia)
Család: Aligátorfélék (Alligatoridae)
Alcsalád: Kajmánformák (Caimaninae)
Nem: Paleosuchus
J. E. Gray, 1862
Faj: P. trigonatus
Tudományos név
Paleosuchus trigonatus
(Schneider, 1801)
Elterjedés
Paleosuchus trigonatus Distribution.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Schneider-törpekajmán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Schneider-törpekajmán témájú médiaállományokat és Schneider-törpekajmán témájú kategóriát.

A Schneider-törpekajmán vagy sima homlokú kajmán (Paleosuchus trigonatus) a hüllők (Reptilia) osztályába, a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a aligátorfélék (Alligatoridae) családjába tartozó faj. Nevét leírójáról, Johann Gottlob Schneider (1750–1822) német természettudósról kapta.

Elterjedése[szerkesztés]

Dél-Amerika északi részének síkvidéki édesvizeiben, főleg sekélyebb erdei patakokban él.

Megjelenése[szerkesztés]

A legnagyobb ismert Schneider-törpekajmán 2,6 méter hosszú volt, de a nőstényeknél nagyobb hímek rendszerint csak 1,7–2,3 méter hosszúságúra nőnek meg. A kisebb, jórészt hasonló élőhelyen előforduló Cuvier-törpekajmántól (Paleosuchus palpebrosus) csontosabb páncélpikkelyei és rövid, vastagabb farka is megkülönbözteti.

Életmódja[szerkesztés]

A fiatalabb kajmánok főleg vízi gerinctelenekkel és halakkal, a kifejlett egyedek viszont jobbára szárazföldi hüllőkkel és emlősökkel táplálkoznak. Jórészt éjszaka aktív faj, a nappalokat maga ásta üregekben tölti a szárazföldön, és éjszakánként több kilométert is megtehet földi táplálékot keresve. A párzási időszakot leszámítva általában magányos életet él, és kiterjedt territóriumot tart fenn.

Szaporodása[szerkesztés]

A párzási időszak az esős évszak kezdete előtt kezdődik, ekkor építi fel a nőstény a fészekhalmot, amelybe 10-20 tojást rak. A fiókák a krokodiloknál szokatlanul hosszú idő, mintegy 115 nap után kelnek ki. A kifejlett kajmánok 10-20 éves koruk között kezdenek szaporodni.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

A Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint nem fenyegetett. Szerepel a CITES II. függelékében.

Források[szerkesztés]