Schönstein Sándor
| Schönstein Sándor | |
| Született | 1898. augusztus 5. Sátoraljaújhely |
| Elhunyt | 1945 (46-47 évesen) bergen-belseni koncentrációs tábor |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Klein Sára |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Károly Egyetem ( – 1920-as évek) |
Schönstein Sándor (Sátoraljaújhely, 1898. augusztus 5.[1] – Bergen-belseni koncentrációs tábor, 1945. április) magyar orvos, kommunista pártmunkás.
Élete
[szerkesztés]Schönstein József kocsmáros és Krausz Rezsi fiaként született. Középiskolai tanulmányait 1908 és 1916 között a Kegyes-Tanítórendiek vezetése alatt álló Sátoraljaújhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán megszerzett oklevével hazatért és a budapesti Kaszab-poliklinika bőrgyógyászatán helyezkedett el, majd belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba. Irányításával 1930-ban megalakult a párt baloldali orvoscsoportja, mely 1932-ben négy napos sztrájkot hirdetett, mellyel kivívták követeléseik teljesítését, ám a párt még ez évben kizárta soraiból. Jelentős szellemi tevékenységet folytatott, a kommunista párt illegális lapjaiba rendszeresen publikált (100%, Társadalmi Szemle, Gondolat). 1933 áprilisában a budapesti királyi ügyészség osztály elleni izgatás és az állami és társadalmi rend felforgatása irányuló vétséggel vádat emelt ellene a Marxizmus füzetekben megjelent cikkei miatt. Védelmében azt hozta fel, hogy külföldi könyvekből fordított részleteket és az inkriminált cikkek csupán közgazdasági szempontból foglalkoznak a marxizmussal. Végül a törvényszék csak a társadalmi rend felforgatására irányuló izgatás vétségét állapította meg, mivel a „ [cikkek] a Marx-féle elvekkel olyan hangnemben foglalkoznak, amelyet sem a munkás, sem a gazdatársadalom nem is érthetett volna meg” és elrendelte a füzetek elkobzását.[2]
1944 júniusában feleségével és két gyermekével együtt Ausztriába deportálták, ahonnan később a bergen-belseni haláltáborba került, ahol a tábor felszabadítása előtt néhány nappal életét vesztette.
Művei
[szerkesztés]- Beszámoló 1500 bőrbajos beteg fénnyel való kezelésének eredményéről. (Gyógyászat, 1925, 1.)
- A spiritizmus társadalmi jelentősége. (100%, 1927, 1.)
- Az egyke problémái. (100%, 1928, 8.)
- II. Ifjúsági és szexuális tanácsadás. (Szocializmus, 1931, 2.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Születési bejegyzése a sátoraljaújhelyi polgári születési akv. 414/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2024. november 26.)
- ↑ „Madzsar Józsefet egy kisebb ügyben felmentette a törvényszék. Schönstein Sándor orvost izgatásért egy hónapra ítélték”, Magyarország, 1933. április 5., 2. oldal (Hozzáférés: 2024. november 26.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Réti Endre: Nagy magyar orvosok. Budapest, 1954
- R. Gilicz Márta: Ifjúságunk példaképei. Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965
- Sátoraljaújhely lexikona. Szerk. biz. elnöke Fehér József. Sátoraljaújhely, Kazinczy Ferenc Társaság, 2001
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
