Schön Gábor
Schön Gábor | |
Schön Gábor 1919-ben. | |
Született | Goldberger Gábor 1896. szeptember 17. Budapest |
Elhunyt | 1919. december 18. (23 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Schön Jeremiás (nevelőszülő) |
Foglalkozása | joghallgató, pártmunkás |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Schön Gábor, születési nevén: Goldberger Gábor (Budapest, 1896. szeptember 17. – Budapest, 1919. december 18.) joghallgató, kommunista pártmunkás, 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaságban Korvin Ottó beosztottja és a budapesti politikai nyomozók főnöke.
Élete[szerkesztés]
1896-ban született. Schön Jeremiás fogadta örökbe,[m 1] anyja Engel Sarolta.[1] Az első világháborúban 2 évet szolgált a fronton majd jogot tanult. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába és Lenin-fiú lett. Közvetlen főnöke Korvin Ottó volt, aki kinevezte a fővárosi politikai nyomozók főnökének. Schön nevéhez fűződik Dobsa Miklós 19 éves zászlós meggyilkolása, ő bízta meg Cserny Józsefet, hogy ölje meg:[2]
„Cserny elvtárs, küldök önnek egy hetyke legényt, intézzék el angolosan.”
– Schön Gábor 1919. április 20
Tárgyalása és kivégzése[szerkesztés]
A proletárdiktatúra bukása után Schön rendőrkézre került. 1919 novemberével kezdődött a büntetőtárgyalása, ahol több társával együtt tárgyalták az ügyüket Váry Albert főállamügyész vezetésével:[3]
„A bíróság a terroristák bűnei közül a következő gyilkosságokat fogja tárgyalni:
1. Dobsa Miklós zászlós meggyilkolása.
2. A Hollánok megöletése.
3. Dr. Berend Miklós egyetemi tanár meggyilkolása.
4. Madarász Pál orvostanhallgató megölése.
5. Fery Oszkár altábornagy, Borhy Sándor és Menkina János csendőrezredes kivégeztetése.”– : Hétfői Napló, 1919. november 24. 3. oldal
Schönt és 13 társát (köztük Cserny Józsefet a Lenin-fiúk parancsnokát) kötél általi halálra ítélték. Schön nevelőapja azt kérte a bíróságtól, hogy fosszák meg a vezetéknevétől, ezért a bíróság Schönt átkeresztelte Goldberger Gáborra.[4] A halálbüntetést 1919. december 18-án végrehajtották a Margit körút 85. szám alatti fogházban.[5]
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ 1919-es fogolytörzskönyve alapján apja neve: Schön Jenő.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 591
- ↑ Vörös Könyv 1919. Szerk. Gerencsér Miklós. Lakitelek, 1993, Antológia Kiadó.
- ↑ Ma kezdődik a terroristák bűnügyeinek főtárgyalása. Huszadik Század, 1919 november.
- ↑ Nyírvidék 40. évfolyam, 271. szám - Hírek 1919. december 3.
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I.-II. ker. állami halotti akv. 1684/1919. folyószám alatt.
Források[szerkesztés]
- HU BFL - VII.102.a - forradalomutan - 1919 - 591
- Schön Gábor. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 19.
További információk[szerkesztés]
- HU BFL - XVI.3 - fogoly - 1919 - 3318
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- HU BFL - VII.12.b - 1920 - 180079
- Huszár_Károly : A vörös rémuralom Magyarországon, mtdaportal.extra.hu